SZMME levele Fülöp Attila államtitkárnak

Elfogtunk egy levelet, melyet, még a hónap elején küldött a Szociális Munkások Magyarországi Egyesülete a szociális ügyekért felelős államtitkár Fülöp Attilának.

 

SZOCIÁLIS MUNKÁSOK MAGYARORSZÁGI EGYESÜLETE  HUNGARIAN ASSOCIATION OF SOCIAL WORKERS

* Bejelentett cím: 1163 Budapest, Veres Péter u. 85.

Bankszámla: OTP Bank Nyrt. 11705008 - 20118020

Levelezési cím: 2014 Csobánka, Tótsarok u. 3.   E-mail: gosztonyi.geza@gmail.com

 

Fülöp Attila

Emberi Erőforrások Minisztériuma

Szociális ügyekért felelős államtitkár

info@emmi.gov.hu

 

Tisztelt Államtitkár Úr!

 

A Szociális Munkások Magyarországi Egyesülete (SZMME) a COVID-19 járvány időszakában megtett intézkedések kapcsán szeretné felhívni a figyelmet a szociális-, gyermekjóléti- és gyermekvédelmi ágazatban dolgozók, és rajtuk keresztül az ellátottak védelmére.

Az ágazatban közel 100 ezer ember végzi munkáját, és sok százezer személy ellátása múlik a mi munkánkon.

Sajnálattal tapasztaltuk, hogy a járvány 2. hullámának időtartama alatt meghozott intézkedések – beleértve a Kormány 2020. november 9-én meghozott döntéseit is –, nem foglalkoznak az ágazatban dolgozók, és az ágazatban ellátottak védelmével. Emiatt szeretnénk felhívni a döntéshozók figyelmét az alábbiakra:

§  Kérjük a kormányzatot, hogy a járványhelyzettel kapcsolatban őszinte, transzparens kommunikációt folytasson. A valóság elfedése, a valóságosnál jobb helyzet látszata csak feszültséget szít, és lehetetlenné teszi a hatékony problémamegoldást. Ártalmasnak és kerülendőnek tartjuk egyes fenntartók pellengérre állítását, hibáztatását.

§  Kérjük, hogy az általános döntéseket követően a lehető legrövidebb időn belül szülessenek meg az ágazatot érintő iránymutatások, döntések. Az iránymutatások részletesen reflektáljanak a terület problémáira, kiindulási alapként a tavaszi iránymutatások elfogadhatók, de szükséges a terepen dolgozó munkatársak tapasztalatainak, kérdéseinek és probléma-felvetéseinek szisztematikus begyűjtése.

§  Kérjük, hogy a módszertani feladatellátáson keresztül legyen elérhető olyan - folyamatosan (munkaidőben) elérhető - szakmai diszpécser-szolgálat, amely képes a megfelelő válaszadásra.

§  Elengedhetetlennek tartjuk a szociális szakosított ellátásokban és a gyermekvédelmi szakellátásokban a rendelkezésre, a koronavírus okozta járvány személyi feltételekre gyakorolt hatásának felmérését. A kormányzat biztosítson szakmai és anyagi segítséget - központilag és koordináltan - az ellátottak megfelelő szintű ellátásához.

§  Kiemelt figyelmet kell fordítani a kis létszámú szolgáltatókra, az egyszemélyes szolgáltatások­ra, és azon intézményekre, melyek szolgáltatás-hiányos környezetben működnek – ezeken a helyeken a kiesés az ellátottak alapvető jogait csorbítja, és alapvető szükségletek kielégítését lehetetleníti el.

§  A nappali ellátások esetében kérjük a tavasszal alkalmazott intézkedések felélesztését: az elektronikus- és a lakókörnyezetben történő feladatellátást.

§  Szükségesnek tartjuk, hogy a köznevelési ágazathoz hasonló, kiterjedt és rendszeres szűrési program induljon a szociális ágazatban dolgozók körében is. Kiemelten fontos a szűrés az időseket, a krónikus betegeket és a fogyatékkal élőket ellátó intézményekben, az 50 év feletti szociális szakdolgozók körében. Kérjük, az ágazat vezetése vizsgálja meg, hogy miként csökkenthető a fertőzési kockázat az ágazat idős, nyugdíj előtt álló, illetve egészségügyi panaszokkal küzdő munkatársai körében.

§  Kérjük a 2020. évi finanszírozási szabályok korrekcióját, tekintettel arra, hogy számos szolgáltatás vis maior fennállása miatt nem képes a szolgáltatását a tervezett módon működtetni, s ezért a teljesítmény-alapú finanszírozása ennek megfelelően csökken, miközben a működési költségei nem, vagy csak kis mértékben.

§  Elvárjuk, hogy Magyarország Kormánya a szociális-, gyermekjóléti- és gyermekvédelmi ágazatban dolgozókat más humán ágazatokhoz (köznevelés, egészségügy) elismerje, megbecsülje, és ennek megfelelő módon ezt a társadalom felé kommunikálja. Elvárjuk, hogy - az egészségügyhöz hasonlóan - e megbecsülést anyagilag is kifejezze egyszeri juttatásként, és a 2021. évi bérfejlesztések formájában.

§  A különleges működési körülmények miatt kérjük, hogy a 2021-től tervezett szakmai változások esetében a módosításokat ennek megfelelően ütemezzék át.

Tekintettel arra, hogy a védekezés feladatai az ágazatban jövő tavaszig meghatározók a mindennapi munkában, elengedhetetlen, hogy az ágazat iránytás érdemben foglalkozzon a kialakult helyzettel, és betöltse szerepét.

Tisztelettel:

Gosztonyi Géza

Elnök

Szociális Munkások Magyarországi Egyesülete

+(30)-354-3737

Gondolatok a magyarországi Szociális Munka Nap alkalmából

November 12-én, ahogyan évek óta megszokhattuk, kollégák egymást (és saját magukat is) köszöntő és biztató soraival találkozhatunk a közösségi oldalon, ahogyan az ágazat különböző intézményei és egyéb szervezetei sem restek elmaradni a méltató sorokkal.

A magyar hungarikumként novemberben megtartott szociális munka nap megünneplésétől a munkaszüneti nappá nyilvánításáig ebben a cikkemben áttekintettem ezen számunkra jeles nap történetét.

Az elismerő sorok mellett nevesebb kollégák ilyenkor a média populárisabb régióiba is bekerülnek egy-egy interjú kapcsán pl.: itt és kevésbé ismert oldalak is figyelmet szentelnek ilyenkor a szektornak és megszólítanak kollégát pl.:itt. 

Sőt ezen a napon az aktuális miniszter is köszönti az ágazat dolgozóit és még egy összetett mondatos definíciót is megenged magának: "Munkájuk, hivatásuk és küldetésük a gondoskodás, szolgálatukkal emberek mindennapjai válnak könnyebbé, elviselhetőbbé." 

Igen, ez a fajta definiálás, melytől minden kritikai - vagy radikális szociális munkás ódzkodik, sőt véleményem szerint ideális esetben és minimálisan a főiskolai szociális végzettségűek jelentős részének is hiányérzete támad.

Hiszen az a fajta küzdelem, amit nap, mint nap folytatunk az emberek oldalán a profitorientált szemlélettel szemben nem merülhet ki a gondoskodásban, ahogyan nem merülhet ki abban sem, hogy mindennapi megélhetésért küzdők és az alapvető szükségletekben hiányt szenvedők - akik éppen a kapitalizmus természetének köszönhetik sanyarú helyzetüket -, esetében a hagyományos szociális munka valóban csak az enyhítést, az ártalomcsökkentést, a tűzoltást képes eszközölni. Így e szakmát a kapitalizmus ápolójává degradálva. 

Megszokhattuk, hogy a mainstream szociális munka irányzatok legyenek konzervatív vagy szociáldemokrata indíttatásúak a rendszerből következő nélkülözések és kizsákmányolás megszüntetéséhez hozzá sem látnak, sőt némely esetben fel sem akarják ismerni.

Azonban a miniszteri köszöntő ezen egy mondata azért is fontos, mert benne van minden, amit ez a jelenlegi regnáló kormányzat, a szociális munka társadalompolitikai szerepéről gondol és amit ennek szán. Az eredetileg az elnyomó struktúrák megváltoztatásában érdekelt közösségeket célzó szociális munkának és a miniszter által használt kifejezés a "szolgálat" esetében a személyt, az egyént középpontba helyező egészségügyi-pszichologizáló jellegű "gondoskodásnak"-nak ellentmondásosságához nem férhet kétség.

 

Nem említve a hatalommal való felruházást (empowerment) vagy a különbözőségek tiszteletét és aktivizálást a tanult tehetetlenség legyőzésére, melyek mindenféle szempontból szerves részei a nemzetközi szociális munkának is.

A közszolgáltatás vagy pontosabban a közszolgálatiság lehet az egyetlen garancia a profitképzés követelményeivel és elvárásaival szemben. Ugyanakkor azt is tapasztalhatjuk, hogy az állami és önkormányzati szociális ellátások éppúgy a munkaerőhiány és az alulfinanszírozottság eredményeként is, egyre inkább az állampolgárok helyett a helyi elitek érdekeit szolgálják.

A társadalmi "hasznosság" ill. "megtérülés" a társadalmi osztályok közötti élesebb összeütközések pl.: magántulajdon elleni cselekmények ill. a mindenkor gyengébb és kiszolgáltatottabb (pl: gyermekek, idősek, fogyatékosok, nők, stb.) embertársainkat érő bűncselekmények elterjedése kapcsán merülhet föl. Melyekkel éppen azokon a szociális nehézségekkel küzdő régiókban lehet a leginkább szembesülni, ahol az emberek közötti polarizáció eredményeként hétköznapi tapasztalat nem csak a nélkülözés, hanem az erőszak, a kirekesztettség, a hatalomnélküliség, a kulturális elnyomás és a kizsákmányolás. Így mintegy funkciót is adva bizonyos intézményrendszereknek köztük a szociális és egyéb segítő ellátórendszereknek éppúgy, ahogy a rendészeti - és rendvédelmi - ill. a büntetésvégrehajtási szerveknek.

De akkor, amikor mi - naiv és idealista módon - az embert állítjuk a középpontba a profittal szemben, a közszolgálatiság társadalmi hasznosságán olyan "profitot" értünk, mely az emberek alapvető humánumának növelését jelentik.

Az alapvető és egyetemes emberség növelését szolidaritás képességével, önrendelkezésével, segítőkészségével, bele- és együttérző képességével együtt.

A szociális munka ilyen értelemben humanizáló, képességfejlesztő politikai tevékenység.

Meleg Sándor és Setét Jenő

2020-ban ők ketten kapták a Szociális Munka Napja Konferencia - az év Szociális Szakembere és a Szociális Szakma Érdekképviseletéért - díjait.

 

 

A szakmai konferencia 2013 óta először került a pandémiás helyzet miatt online módon megrendezésre.

A díjak odaítélése kapcsán a díjazottakról a következők hangzottak el:

 

Meleg Sándor

Korábbi közigazgatási tapasztalata nagy segítségére van a szociális munkások mindennapi jogértelmezési, jogalkalmazási kérdéseiben. Szemben sokunk hirtelen és átgondolatlan aktivizmusával és utólagos mérlegelésével vagy éppen tehetetlenségével. Saját élményű tapasztalatai sok kollégának, intézménynek adtak, adnak közvetlen segítséget, eligazodást. Mindig segítőkész, ha valami felmerül: azonnal reagál, válaszol, vagy szabadkozva kér elnézést bokros teendői között a későbbi válasz ígéretével.

Sándor minden helyzetben kolléga és ember tud maradni. Akkor, amikor a szociális érzékenység újra kelendő dologgá vált, főleg a "magukra hagyatottságot megélő" kollégáknak.

Mindeközben aktív résztvevője a megyei hálózatos munkának. Pályázatok, projektek, szegregátumfelszámolási kezdeményezések támogatója, elméleti és gyakorlati tapasztalatával rengeteg értéket adott a később megvalósuló programokhoz, napi munkavégzéshez (pl. most a pandémiás helyzetben). Személyiségével, korábbi munkatapasztalatával, vagy éppen dietetikusi végzettségével a háta mögött, újabb és újabb perspektívákat tár elénk, bővítve ezzel a szakmai horizontot.

Ahogyan ő fogalmaz: „A felzárkózási programok nem pótolják a szociálpolitikai eszközöket, sem a szociális intézményrendszert”.

2017-től működtető-szerkesztője a SzocOkos elnevezésű, sokak által tamogatoweb.hu oldalként ismert kvázi jogtárnak.

Idei díjazottunk a szociális munkás olyan, Magyarországon ritka „típusa”, aki mémgyártásai mellett nem riad vissza cikkeiben, tanulmányaiban a határozott és őszinte állásfoglalásoktól. Rendszerező és összegző szemléletével elengedhetetlen munkát végez a jogszabályok között eligazodni kívánó szociális szakemberek számára . Ezen tevékenységeivel éppúgy segítve a szociális szakma önképének fejlesztését, ahogy a végeken dolgozó szociális munkások és szociálpedagógusok valamint vezetők szakmai munkájának támogatását.

Idei díjazottunk a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal korábbi osztályvezetője, jelenleg a Lajosmizse Város Egészségügyi, Gyermekjóléti és Szociális Intézményének intézményvezető helyettese, az újjáalakuló Szociális Munkások Magyarországi Egyesületének elnökségi tagja, 2020-ban az év szociális szakembere: MELEG SÁNDOR szociális munkás. 

Setét Jenő

Tündérhegyen tanult szociális asszisztensnek.

Eredetileg szobafestő, mázoló és tapétázó. A Roma Polgárjogi Alapítványban kezdte polgárjogi aktivista pályafutását. Munkatársaival szociális tanácsadó és jogsegély szolgáltatást működtettek. Részt vett modellértékű civil kezdeményezésekben, mint a Romaversitas és Roma Sajtóközpont.

Válságkezelésben kimagasló a teljesítménye: telepfelszámoláskor, kilakoltatások során, védte az igazságtalanságok ellen az ott lakókat. Ismerté vált küzdelme Sajóládon éppen úgy, mint Székesfehérvárott, vagy Budapesten a VII. VIII. vagy IX. kerületi kilakoltatások megakadályozásában.

A Roma Polgárjogi Alapítvány után a TASZ-nál volt munkatárs, majd a NEKI (Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Iroda) terepmunkása. Alapítója az Ide Tartozunk informális szerveződésnek, mely 2011-2017-ig informális szervezetként működött, majd 2017-től az Ide Tartozunk Egyesület elnöke.

Az Ide Tartozunk „Tanulni akarunk” kampány vezetője, mely a tankötelezettség 18 éves korhatárra való visszaállításáért gyűjt aláírást.

Munkatársaival együtt nagyon sokat tett azért, hogy a romákkal szembeni előítéleteket és sztereotípiákat csökkentse. 

Interjúiban, állásfoglalásaiban, beszédeiben felemeli szavát a megkülönböztetés és rasszizmus ellen.

A roma kisebbség érdekképviseletében ezzel párhuzamosan pedig az elfogadást és antirasszizmust a zászlajára tűző szociális szakma ethoszának védelmében elévülhetetlen érdemeket szerzett! 

Ahogyan ő fogalmaz:

"Abban nem hiszek, hogy lesz olyan társadalom, amiben nincsenek előítéletek.Abban viszont hiszek, hogy lehet olyan társadalmat építeni, amiben ezek az előítéletek nem befolyásolják az egyén boldogulását. Nem hátráltatják.

A Szociális Szakma Érdekképviseletéért díj díjazottja 2020-ban SETÉT JENŐ.