Civilek a békéért!
Az egy éve indult ukrajnai háborúból brutális hasznot húz a globális nagytőke, miközben ez a háború megöl, nyomorba dönt sok millió embert és pusztulással fenyegeti az emberiséget.
A profit azonban soha nem előzheti az embert!
Alulírottak ezért csatlakozunk Alice Schwarzer, a nők egyenjogúságáért harcoló német újságírónő és Sahra Wagenknecht, a német Balpárt (Die Linke) politikusa a Change.org honlapján 2023. február 10-én közzétett alább olvasható kiáltványához ( https://www.change.org/p/manifestfuerfrieden-aufstandfuerfrieden?fbclid=IwAR1-ht31etXlbzYMpVfmy2-eE39ZC3NwdLVaFI-BxLc-Jbs0CInrEzV7-k0), - amelyben a fegyverszállítások eszkalációjának azonnali leállítását követelik, továbbá tűzszünetet és béketárgyalásokat.
Felhívjuk az európai közvélemény figyelmét arra: a tartós békének elengedhetetlen feltétele, hogy Ukrajna függetlensége mellett az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségek kollektív jogait is szavatolják!
Le a háborúval, le az imperializmussal!
Ma, 2023. február 10-én van az ukrajnai háború 352. napja. Eddig több mint 200.000 katona és 50.000 civil halt meg. Nőket erőszakoltak meg, gyerekeket ijesztettek meg, egy egész nemzetet traumatizáltak. Ha a harcok így folytatódnak, Ukrajna hamarosan egy elnéptelenedett, elpusztult ország lesz. És Európa-szerte sokan félnek a háború kiterjedésétől is. Féltik a saját és gyermekeik jövőjét.
Az Oroszország által brutálisan megszállt ukrán népnek szüksége van a szolidaritásunkra. De mi lenne most a szolidaritás? Meddig kell még harcolni és meghalni az ukrajnai csatatéren? És most, egy évvel később, mi valójában ennek a háborúnak a célja? A német külügyminiszter nemrég arról beszélt, hogy „mi” „háborút vívunk Oroszország ellen”. Komolyan?
Zelenszkij elnök nem titkolja célját. A beígért tankok után most vadászgépeket, nagy hatótávolságú rakétákat és hadihajókat követel - hogy Oroszországot teljes egészében legyőzze? A német kancellár továbbra is biztosítja, hogy sem vadászgépeket, sem „szárazföldi csapatokat” nem akar küldeni. De hány „vörös vonalat” léptek már át az elmúlt hónapokban?
Félő, hogy Putyin legkésőbb a Krím elleni támadás esetén maximális ellentámadást indít. Vajon akkor megállíthatatlanul haladunk lefelé a világháború és az atomháború felé vezető csúszós lejtőn? Nem ez lenne az első nagy háború, ami így kezdődik. De lehet, hogy az utolsó.
Ukrajna - a Nyugat támogatásával - megnyerhet egyes csatákat, de nem tud háborút nyerni a világ legnagyobb atomhatalma ellen. Ezt mondja az USA legmagasabb rangú katonatisztje, Milley tábornok is. Ő patthelyzetről beszél, amelyben egyik fél sem győzhet katonailag, és a háborút csak a tárgyalóasztalnál lehet befejezni. Akkor miért nem most? Azonnal!
A tárgyalás nem jelent megadást. A tárgyalás kompromisszumok megkötését jelenti, mindkét oldalon. Azzal a céllal, hogy megakadályozzuk további százezrek halálát és még rosszabbat. Mi is így gondoljuk, a német lakosság fele is így gondolja. Itt az ideje, hogy meghallgassanak minket!
Mi, német állampolgárok nem tudjuk közvetlenül befolyásolni Amerikát és Oroszországot vagy európai szomszédainkat. De számon kérhetjük és számon is kell kérnünk kormányunkat és a kancellárt, és emlékeztetnünk kell őt esküjére, amellyel „a német nép kárát hivatott elhárítani”.
Felszólítjuk a kancellárt, hogy állítsa le a fegyverszállítások fokozását. Most! Egy erős szövetség élére kell állnia a tűzszünet és a béketárgyalások érdekében mind német, mind európai szinten. Most! Mert minden egyes elvesztegetett nap akár 1000 további emberéletbe kerül - és közelebb visz minket egy 3. világháborúhoz.
Alice Schwarzer és Sahra Wagenknecht
A csatlakozók névsora:
Artner Annamária közgazdász; Barát Endre szociológus; Bassa Zoltán közgazdász; Benyik Mátyás közgazdász, az ATTAC Magyarország elnöke; Berta Tibor; Cs. Kádár Péter hangmérnök-újságíró; Csernó Tibor pszichológus-hallgató, vállalkozó, Vörös Szittya Kollektíva ; Dóczi Péter elnök, Alternatíva Párt; Farkas Péter közgazdász (Marx Károly Társaság); Félegyházi Tamás közgazdász (MSzP); Ferencz Norbert radikális szociális munkás; Fogler Tibor; Galba-Deák Ádám baloldali aktivista; Galló Béla szociológus; Hortobágyi Anna közgazdász; Hegyi Gyula volt országgyűlési és EP-képviselő; Huszti Andrea baloldali politikus; Juhász András nemzetközi kapcsolatok szakértő, elemző – Globális Kihívások, Szocializmus a többpólusú világban, Ipswich (UK); Juhász Géza programozó; Kabai Domokos Lajos újságíró, Bekiáltás blog; Kalmár Szilárd szociálpolitikus, Munkások Újságja; Kerites Péter informatikus; Kiss Viktor politológus; Konok Péter történész; Kórodi Péter a Magyar Munkáspárt ózdi alapszervezetének elnökségi tagja; Kovács Gábor informatikus; Kovács Péter informatikus; Krausz Tamás történész; Lebanov Barbara joghallgató; Leiter Martin egyetemi hallgató; Lesti Ágnes kommunikációs vezető; Lipusz Balázs, Vörös Szittya Kollektíva; Morva Judit közgazdász, a Le Monde diplomatique magyar kiadásának főszerkesztője; Nefelejcs Gergő a Tett alapítója; Noé Krisztina gyógypedagógus; Pázmán Koppány fizikus; Rona Péter baloldali aktivista (Szervezők a Baloldalért); Schiffer András ügyvéd, volt országgyűlési képviselő; Somi Judit munkásaktíva; Sebestyén György, Baloldali Alternatíva Egyesülés; Semegi Richárd dozimetrikus (ISZOMM); Szanyi Tibor volt országgyűlési és EP-képviselő; Szatmári Réka feminista aktivista; Szász Gábor gépészmérnök (Baloldali Alternatíva Egyesülés); Székely Sándor volt országgyűlési képviselő; Szilvássy Péter, Eszmélet Baráti Kör; Szöllősi Istvánné volt országgyűlési képviselő; Tarsoly Antal ny. honvéd őrnagy, volt szakszervezeti vezető; Trasciatti Attila amatőr filmes; Tóth Kata baloldali aktivista; Vajnai Attila mérnök; Várnai György baloldali aktivista; Völgyesi Krisztián pultos, volt önkormányzati képviselő; Zollai András villamosmérnök
