2018. január 2., kedd

DEMOS koncepció (új radikalizmus a szociális munkában)

Az új paradigma az 5 pillérről kapta a nevét:
Demokrácia, Együttérzés, Harciasság, Elnyomásellenesség, Strukturális gyakorlat

A (régi)-új radikalizmus a szociális munkában a megszorítások utáni évek eredményeképpen alakult ki.

Demokrácia (Democracy)

A valódi választás lehetősége és folyamatos kiterjesztése.

Ez a pillér éppen úgy magában foglalja a választás szabályainak - a közvélemény vagyis a nép általi - megalkotását éppúgy, mint a választás lehetőségének kiterjesztését a mindennapi életünkre befolyással bíró dolgokra, rendeletekre. Például a költségvetés megalkotása legyen az helyi vagy országos, netán kontinentális.

Tehát nem pusztán egy képviseleti demokráciát állít középpontba, ahol pusztán arról dönthetünk, hogy kik képviselnek bennünket, de arról már nem, hogy adott kérdésben hogyan. Hanem ennek ellenpontjaként a részvételi, aktív állampolgáriság és az ehhez kapcsolódó demokrácia koncepcióját foglalja magába.

Együttérzés (Empathy)

Ahogyan Alinsky fogalmazott: "nem tudtam nem beleélni magamat mások helyzetébe"

A radikális szociális munkás feladata ma sem más, mint hogy mindig és minden körülmények között beleélje magát az érintettek helyzetébe főként annak társadalmi viszonyait (társas kapcsolatok, jövedelmi viszony stb.) illetően.

Harciasság (Militancy)

A hagyományos szociális munka sekélyesnek bizonyuló elfogadás jelszava helyett - melyet egyszerre terjeszt ki a hatalom által elnyomottakra és a hatalom birtoklóira így megteremtve a feloldhatatlan ellentétet a szociális munka elmélete és gyakorlata között - a radikális szociális munka nem törekszik elfogadásra vagy megértésre a hatalom birtoklóival szemben vagy az elnyomók hétköznapi tetteivel kapcsolatban. Ezen tulajdonságait kizárólag az elnyomottak és hatalomnélküliek irányába tartja fenn.
Így teremtve meg azt a küzdelmi/konfliktusos állapotot, mely állandósuló "csörtét" eredményez. 
A csörte pedig, ahogyan a vívásban is, a találatig tart. A radikális szociális munkások által kezdeményezett vagy fogadott csörte az ellenérdekelt fél célpontba állításán át (sajtófigyelem kiprovokálása) egészen a találatáig (az ügy ismertetése a szélesebb közvélemény előtt és ezek következményei) zajlik.
A fentiekből következően a radikális szociális munkások is elszenvedhetnek találatokat így különösen ki vannak téve a pszichés terhelésnek az összecsapás miatt pedig az állandó pszichés igénybevételnek.
Ez a folyamat eredményezi a harcias jelleget, mely megkívánja a radikális szociális munkástól a harciasságot.

Elnyomásellenesség (anti-Oppressiveness)

Talán ez szorul a legkevésbé magyarázatra, ezért álljon itt Iris Young által megkülönböztetett elnyomásfajták: 
kizsákmányolás, erőszak, kirekesztettség, hatalomnélküliség és kulturális elnyomás. 
bővebben: itt

Strukturális gyakorlat (Structural practice)

A medikalizáló megközelítés újra tért hódít a szociális munkán belül is, elég csak a "szociális diagnózis" Mary Richmond-i megközelítésének újrafelelevenítésére gondolnunk. A bajok és gondok forrásának újra az egyén, esetleg a család, netán a szomszédsági közösség jelöltetik meg. Elleplezve és mintegy elterelve a figyelmet a szélesebb társadalmi-gazdasági összefüggésekről pl: kevesebbet költ az állam a közszolgáltatásokra így folyamatosan romlik az egészségügyi ellátás és az ahhoz való hozzáférés, csökken a közoktatás és a szociális ellátások színvonala...
Az 5. pillér nem más, mint a szociális munka társadalompolitikai vetületének hangsúlyozása, mely elköteleződés a társadalmi-gazdasági tényezők irányába az egyéni megközelítésekkel szemben.
Ez az ötödik pillér jellemzi a ma is tartó küzdelmet a pszichológiai, az orvostudományi és mentálhigiénés kontra szociális munka, szociológiai, szociálpolitikai megközelítések szembenállását illetően.
Természetesen az egyes tudományterületeken belül számtalan irányzat foglal helyet, melyek közül vannak olyan kritikai/alternatív/radikális irányzatok is, melyek kritikus alapállásból viszonyulnak a tudományterületük fősodrához. 
A szociális munka elhelyezése is szubjektív, hiszen történetét tekintve inkább sorolható az egyéni megközelítéseket preferáló tudományterületek közé, mint a társadalomtudományok csoportjába.



2017. december 17., vasárnap

"A realitás feltérképezése" - társadalompolitikai akció

December elején, Ágoston Magdolna szociálpolitikus ötletén felbuzdulva létrehoztam egy facebook csoportot koordinációs céllal.
Az ötlet az volt: L. Ritók Nóra Láthatatlan Magyarország című könyvét adjuk ajándékba döntéshozó és befolyásos közszereplőknek. 
Az akció célját illetően Ágoston Magdi szavait idézném:
"reményünk kifejezése, hogy a valóság időigényes megismerését kiváltandó adjuk a kezükbe".
Ugyanakkor volt, aki olyan szakpolitikusnak adja a művet, - aki korábban a szegénység csökkenéséről tartott sajtótájékoztatót, és volt olyan is, aki az ajándékot pozitív megerősítésként szánja ajándékozottjának.




Akárhogyan is szociális szakemberekként felelősségünk, hogy felhívjuk a döntéshozók figyelmét, melyek azok a kritikus pontok, amelyeken feltétlen, azonnali szociálpolitikai beavatkozás szükséges.

Szociális munkásokként a hétköznapi mókuskerék jellegű harcainkon felülemelkedve ez a karácsonyi- társadalompolitikai akció a tudatosságnövelés technikájával igyekszik az érintetteket (ez esetben befolyásos közszereplőket) megszólítva, őket bevonva a vidéki Magyarország nélkülözésére és kilátástalanságára - valamint az ezek ellen küzdő, a szegényeket támogató szakemberek mindennapos küzdelmeire - ráirányítani a figyelmet. 


Végül 15 ember került kijelölésre, akiknek 15 ajándékozó főként szociális szakemberek megvették a könyveket, melyeket L. Ritók Nóra személyre szólóan dedikált is.


A 15 ajándékozott:

Orbán Viktor miniszterelnök
Balog Zoltán EMMI miniszter
Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter
Czibere Károly szociális ügyekért felelős államtitkár 
Rétvári Bence EMMI miniszter helyettes
Schneider Tamás Országgyűlés alelnöke
Nyitrai Imre szoc ügyekért felelős helyettes államtitkár
Novák Katalin család és ifjúságügyért felelős államtitkár
Dr. Hekáné Dr. Szondi Ildikó szegedi önkormányzati képviselő
Szirbik Imre Szentes polgármestere
Demján Sándor Magyarország 2. leggazdagabb embere, vállalkozó, üzletember VOSZ elnöke
Rogán Antal miniszterelnök - kabinetfőnöke
Kövér László az Országgyűlés elnöke
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter 

Gyurcsány Ferenc - DK elnöke, egykori miniszterelnök 

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének postaládájába bekerül Demján Sándor példánya:




Az RTL Híradó riportja itt nézhető meg:

ide kattints

Az akció további részleteit itt dokumentáljuk, a jövő héten Orbán Viktor és Rogán Antal házához is ellátogatunk.

A társadalompolitikai akció L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány, a Tea Kiadó, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete Szociális Országos Szakmai Tanácsa és az akcióhoz csatlakozó szociális szakemberek együttműködése révén valósulhatott meg!


2017. november 7., kedd

Talyigás Katalin és Németh László




Képtalálat a következőre: „talyigás katalin”Képtalálat a következőre: „németh László művészetterapeuta”
2017-ben ők ketten kapták a Szociális Munka Napja Konferencia Szociális Szakma Érdekvédelméért és az év Szociális Szakembere díjakat.


Alább a konferencia díjátadásán elhangzott beszédek szövege olvasható:

A Szociális Szakma Érdekvédelméért díjat korábban mindig szakszervezeti tag kapta, ez most sincs másként bár a mostani díjazottunk több szempontból is különleges:
Egyrészt szociológus, szociálpolitikus ismert és elismert szakértője az időspolitika, idősgondozás, a szociális munka és a szociális képzés területnek.
Másrészt ő nem csak tag, hanem egyenesen szakszervezet alapító.
Harmadrészről díjazottunk igazi világpolgár, hiszen La Pazban született, majd élt New Yorkban és Budapesten  is –  ezt a nemzetközi szemléletet igyekezett meghonosítani Magyarországon is a szociális szférában.
A népművelődési szakon tanársegédként szociálpedagógiai műhelyet szervezett, ennek kapcsán ismerkedett meg Ferge Zsuzsával. Ekkoriban kezdődött meg a szociálpolitikus és szociális munkás képzés kidolgozása, melyben díjazottunk is részt vett, legjobb barátjával Hegyesi Gáborral. Nevéhez fűződik a VII. kerületi Esély Családsegítő Központ létrehozása. Később a  JOINT a Magyarországi Zsidó Szociális Segély Alapítvány vezetője lett, jelenleg az ORZSE-n tanít, az Életet az Éveknek budapesti szervezetének vezetője és a Szociális Innováció Alapítvány ügyvezetője.
Díjazottunk mindig mindenkiben a jót keresi, ami miatt érték csalódások, de ennek ellenére is mindig arra törekedett, hogy az értékeket lássa meg másokban és ne a hibákat. Szerteágazó szakmai tudásával nem csak a formális szociális intézményi hálózat és képzésrendszer kialakításában vett részt, hanem rengeteg civil kezdeményezést indított útjára és támogatott munkájával. Tanítványai munkáját szeretettel, odafigyeléssel követi és segíti, mint kolléga, mentor és barát.
Számos kiváló könyv és tanulmány szerzője. A szociális képzésekben alapműnek számító ,,A szociális munka elmélete és gyakorlata" című könyvsorozat egyik szerzője és szerkesztője.

Talyigás Katalin díjazásával a szakma érdekvédelmének komplexitására szeretnénk rávilágítani, hiszen az érdekvédelem nem csak a munkakörülményekért és jobb fizetésekért való harcot jelenti, hanem ezek mellett a szakmaiságra és az etikus munkavégzésre való törekvést is. Mindezt képviseli Talyigás Katalin.
a konferencián résztvevő kollégák

Az idei év szociális szakemberének jelmondata:
„A világot megtanítjuk a hierarchia lebontására”
Tengerész szeretett volna lenni, mégis Mérei Ferenc, Hidas György majd Göncz Kinga is a mestere volt.
Művészetterapeutaként kezdte pályáját, majd szociális munkás és szupervizor végzettséget szerzett. Mindig elkötelezetten dolgozott a hátrányos helyzetű, nehéz sorsú emberekkel, kórházakban, börtönben, civil szervezetekben.
 1989-től kezdve vett részt a szociális oktatásban, oktatói tevékenységét hallgatói magasra értékelik.
Szakmapolitikai tudása, bátor, megalkuvásokat nem tűrő emberi tisztessége, etikai tudatossága, mely nem csak elméletben, hanem gyakorlatban is sokszor, sok helyzetben megmutatkozott - mindannyiunk számára példaértékű.
Nem volt szándékában mesterré válni, de az élete egymást követő lépései azt eredményezték, hogy a művészetterápia, a szociális munka és a szupervízió oktatásában mester lett.
Azzal a hittel és tapasztalattal dolgozik, hogy minden ember megtalálja magában a jó embert, a gyógyító hozzáállást és megtalálja azt a közeget, ahol a tudásaival és képességeivel másoknak segíteni tud.
Kiemelkedő teljesítményt nyújtott a szociális szövetkezetek létrehozásában, ezért is választották meg a SzoSzöv elnökének. Adomány boltok létrehozásával hálózatba szervezésével Magyarországon egy új típusú társadalmi vállalkozást szervezett meg.
Németh László díjazásával a hosszú évek szakmai munkájának elismerését fejezzük ki azt kívánva, hogy még sokáig dolgozzon köztünk.

A díjakat a tavalyi év két díjazottja Bárócz Tímea és L. Ritók Nóra adták át.

2017. augusztus 12., szombat

Szociális minőség menedzser nem, szupervizor igen!

Az ELTE TÁTK Szociális Munka tanszéke 2017 szeptemberétől 2 új szakirányú továbbképzést indít. 
A korszellem elvárásainak megfelelően a minőségmenedzsmentet vagy minőségirányítást végző szociális minőség menedzser és a szociális ágazat hazai történetében mélyebben gyökerező és többé-kevésbé jelenlevő a szociális munka szupervizora képzéseket. 

A címben szereplő határozott állásfoglalás számunkra értékválasztás, melyet az alábbiakban indokolunk:

A minőségmenedzsment/minőségirányítás, ahogyan a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BMGE) egy tanfolyamának leírása definiálja:
"olyan átfogó szakmai terület, mely a szolgáltatások minden területén, minden ágazatban nagy jelentőségű...
azonban az alapvető módszerei, technikái az ipari termeléshez kötődően alakultak ki."

A közszféra területén megjelenő minőségirányítási folyamatok során két rendszerről beszélhetünk:
A külső; a jogszabályi feltételek alapján való működést foglalja magában, a belső rendszer pedig az ügyfél igényei alapján történő fejlesztést és a hatékony működést.
De az érdemi minőségmenedzsment rendszer működtetésének alapfeltétele a szolgáltatásokban megjelenő "piaci" viszony.

Senkit ne tévesszen meg, hogy a minőség szinonimája a közszférában az elégedettség, mely jól hangozhat az ügyfelek jólétéért tevékenykedő szociális munkában is, de végeredményben ezen minőségirányítási rendszerek az egészségügyben pl: a Kórházi Ellátási Standardokat, míg a közigazgatás területén pedig a különböző önértékelési modellek pl Közös Értékelési Keretrendszerek burjánzását eredményezték.
Vagyis mostanság érkezik meg a szociális ellátások területére az 1960-70-es évek USA-ban és az Egyesült Királyságban meghonosodott a "professzionalizmus" jól hangzó kifejezése mögé bújtatott - a kezdetektől hangos tiltakozások ellenére - az alapvetően humánus profilú feltétlen segítségnyújtásra, képességfejlesztésre és a tudatosulást célzó "megerősítésre"/empowerment-re (vagy az általunk használt elnyomásellenességre) épülő módszerekkel operáló szociális munka területét felülíró és átszabó paradigma.

A minőségmenedzsment közszolgáltatásokban fontos vetülete, hogy hatékony működtetése feltételez egy erős vezetőt, aki önmaga - saját értékrendjével és elkötelezettségével - biztosítéka a minőségnek. Nem kell eléggé hangsúlyoznunk, hogy alapvetően a szakmai autonómiájukból kiinduló, a kreativitásukban bízó és a saját személyiségükkel való tevékenykedés mellett a csapatmunkában dolgozó szociális munkásokra milyen negatív, kontrolláló - végeredményben betanított rutinmunkává silányító - funkciókat rejt magában még a legjobb szándékkal megvalósított minőségmenedzsment vagy épp kiképzett szociális minőség menedzser is.
Bár az esetmenedzsereket sem annak szánták, de a strukturális helyzetükből következően (mind külső, mind belső) a mindennapi gyakorlatban találunk rá bőven példát, hogyan "települ rá", "írja elő", "mondja meg a tutit" a családsegítős kollégáknak. 

Mi sem rosszabb annál, amikor az intézményvezető beül a szupervízióra.
Tulajdonképpen a minőségirányítási rendszer szociális ágazatban való kiépítése és az ágazat szociális minőségi menedzserekkel való "elárasztása" egy állandósult, a főnök figyelő tekintetével operáló szupervíziót eredményez.

Mi mást is mondhatnánk:
Kell a francnak!


Ellenben, "nincs szociális munka szupervízió nélkül" szakmai hitvallás terjesztése eredményeként a közelmúlt óta szakszervezeti követelésekben is megjelenik a kötelező szupervízió igénye, mely egyben a munkaidő része is, és valóban szolgálhat minőségbiztosítási célokat (Hegyesi Gábor Professor emeritus véleménye, hogy a szupervízió a legjobb minőségbiztosítás) bár mi inkább hívnánk ezt - távol tartva magunkat a piaci szektorban honos valamint a korszellem divatos nyelv- és szóhasználatától - a szociális szakemberek lelki egészségmegőrzésének és szakmai kompetenciájuk fejlesztésének.
A szupervízió egy speciális változata és itthon teljesen ismeretlen, a gyakorlatban nem létező (fő)iskolai szupervízió, melynek egyik alapvető célja a szakmába bekerülés szűrése.

A kettős, külső és belső rendszer a szupervíziót is meghatározza, hiszen lehet intézményen belüli kolléga vagy épp szakmai vezető a szupervizor, de lehetséges külső személy felkérése is szupervizorként.
Mi ez utóbbit pártoljuk, még abban az esetben is, ha esetfókuszú a szupervízió, bár akkor inkább beszélhetünk egyfajta intenzív külsős "idegenvezető" (Katz Katalin kifejezése a találóbb "útvezető") általi felülvizsgálatról (ez a szupervízió szó jelentése) vagy teammunkáról.
Azonban, külső szupervizor esetén alapvető elvárásunk, az azonos szakmai végzettség és szakmai gyakorlat (meghatározva minimumot) megléte. 
Vagyis csak felsőfokú szociális végzettségű szupervizor végezhesse a szociális munkát végző szupervízióját.
Ehhez igazodik az ELTE TÁTK szakirányú továbbképzésének részvételi feltétele:szociális munka alapképzési szakon vagy szociálpedagógia alapképzési szakon szerzett oklevél és 5 éves szociális szolgáltatásban szerzett tapasztalat! (Köszönöm Darvas Ágnes szakigazgató helyreigazító hozzászólását!)

Ehhez képest, a szociális minőség menedzser továbbképzés itt is ad magának is, meg a szakmának is egy "gyomrost", hiszen bemeneteli feltételként alapképzési szakon a következő képzési területek valamelyikét jelöli meg: bölcsészeti, gazdasági, hitéleti, jogi, orvosi és társadalomtudományi.
Tehát adott esetben egy közgazdász is lehet szociális minőség menedzser, a teológusokról nem is beszélve.

Az egyszerre oktató, támogató és ellenőrző angolszász típusú szupervízió inkább felel meg a minőségirányítás szemléletének, míg az európai típusú külső, problémaorientált, segítő jellegű, "felülről látás", mely gyakran "párhuzamos folyamatok" révén a szupervizand terápiás kompetenciájának fejlődését is szolgálja - a hazai szakemberek felől érkező igényeket elégíthetné ki.

Az itthoni körülmények között szociális munkát folytató szakembereket érő leterheltség és anyagi megbecsültség hiánya és az ezekből fakadó fluktuáció valamint kiégés inkább indokolja a szupervizand orientált szupervíziót, mint a kliensközpontú megközelítést.

De bármilyen célú, elméletű, stílusú, fajtájú és funkciójú szupervizióról is légyen szó, elengedhetetlen a szakemberek számára díjmentesen, munkaidőben történő hozzáférés szektorsemleges biztosítása a szociális ágazat egészében!


Felhasznált irodalom:
Bedzsula - dr. Topár - dr. Tóth: Minőségmenedzsment (oktatási segédanyag) 2. hivatkozás
Kapcsolódó irodalom:
Bányai: A szociális munka szupervíziója történeti megközelítésben