2018. április 4., szerda

Áprilisi tézisek (kordokumentum)

Az alábbi írás éppen 112 évvel ezelőtt született és egy vitasorozat kezdő cikke, mely az akkori Népszavában nem jelenhetett meg. Így végül "A jövő" hasábjain, áprilisban kapott teret "Politikai küzdelem és közvetlen cselekvés" címmel.
Elkövetője az a Batthyány Ervin, aki a korszak meghatározó hazai anarcho-szindikalista gondolkodója, szocialista reformiskola alapító, emlékét Bögötén köztéri szobor, domborműves emléktábla és a róla elnevezett művelődési ház is őrzi.

Sorai 4 nappal a parlamenti választások előtt jó volna ha sokak fülében csengene:






2018. március 26., hétfő

Szakmaetikai rendezetlenség

A legismertebb közösségi oldalon megjelent nagy vihart kavaró bejegyzés (miszerint egy otthonában gondozott érintettnek feltehetőleg az idősgondozója egy cetlin iránymutatásként leírta, melyik egyéni képviselőjelöltre és pártlistára kellene majd szavaznia mintegy 1,5 hét múlva) újra ráirányította a figyelmet arra a hiányosságra és szabályozatlanságra, mely immár 30 éve várat magára a szociális szakmában.

Bár van egy Szociális Munka Etikai Kódexe, melyet a Szociális Szakmai Szövetség közreműködésével 1995-ben írt alá több szervezet - és bizonyos időközönként felülvizsgálnak, - azóta mindösszesen 10 civil szerveződés csatlakozott a Kódexhez, így kötelező érvényűnek tekintve tagjai számára.

Ennek a 29. pontja erre az esetre is iránymutató:

"A szociális munkát folytató szervezetek nem használhatják fel a segítő folyamatot pártpolitikai célokra, vagy vallási meggyőződés befolyásolására."

De mi van azokkal, főként egyházi fenntartású intézményekkel ill. az állami és önkormányzati szektorban tevékenykedő munkáltatókkal, akik ezidáig nem csatlakoztak a Kódexhez és nem is hoztak létre egy alternatív szakmai etikai normákat tartalmazó gyűjteményt? Így nemhogy a szociális gondozóikra, hanem egyetemi, főiskolai, alap- vagy mesterképzésben szerzett oklevéllel rendelkező munkatársaikra sem vonatkozik ez a Kódex.

Sőt!

A szociális ágazat képzési, továbbképzési programjának megújulására mintegy 12 milliárd forintot költ el a szakállamtitkárság. Gondolhatnánk ennek részeként ideje lehetne egy valódi, - a szociális ágazat egésze által magára kötelező érvényűnek elismerő - Etikai Kódex megalkotására és elfogadására.
Az államtitkárság szakszervezeti (MKKSZ Szociálisok) javaslatra bár felkérte az általa 2015-ben létrehozott szociális szakmai kollégiumokat (összesen 7), de ezek úgy nyilatkoztak, hogy nem szükséges a Szociális Munka Etikai Kódexének felülvizsgálata és esetleges szélesebb elterjesztése a szociális szakmában.
(Érdekesség, hogy a szociális szakmai kollégiumok némely tagja megegyezik a 3SZ Etikai Kollégiumának tagjával).

Maga a Kódex egyébként is a saját definíciója alapján kizárólag a felsőfokú szakirányú végzettségű munkatársakra vonatkozik, akik netán annak a 10 civil szerveződés közül valamelyiknek tagjai és szociális munkát végeznek. Utóbbi kitétel igen fontos, hiszen így történhetett, hogy pár évvel ezelőtt az országgyűlésben törvényhozó szociális munkás vagy szociálpedagógus végzettségű képviselők, akik megszavazták a közterületen életvitelszerűen tartózkodó (fedél nélküliek) szabálysértő jogállását, a 3SZ Etikai Kollégiumának állásfoglalása alapján, mivel ők nem szociális munkát végeznek, így nem ítélhetőek el ez ügyben. Lásd itt.  

Vagyis még ha netán fenn is áll, hogy valamely egyesület tagja a szociális szakember, azonban nem szociális munkát végez, akkor nem vonható felelősségre. Legalábbis ha országgyűlési képviselő az illető, akkor biztosan nem.
Természetesen a munkáltatók az elmúlt években ennek ellentmondó gyakorlattal is éltek: egy szociális munkást, aki munkaidőn kívül "megzavarta" ill. ellentüntetőként részt vett a Budapest Pride-on később elbocsátották állásából.

Így marad a jelenlegi állapot, mely úgy tűnik egyaránt megfelelő mind a szakállamtitkárságnak, mind a szociális szakmai kollégiumoknak és magának a 3SZ-nek is, aki így a jelenlegi "nincs és van is" állapot fenntartásával egyedüliként őrködhet és tetszeleghet az önkéntes semmit nem érő Etikai Kódexe felett.

Kapcsolódó:

Szociális Munka Etikai Kódex 

Szociális szakmai kollégiumok

2018. január 2., kedd

DEMOS koncepció (új radikalizmus a szociális munkában)

Az új paradigma az 5 pillérről kapta a nevét:
Demokrácia, Együttérzés, Harciasság, Elnyomásellenesség, Strukturális gyakorlat

A (régi)-új radikalizmus a szociális munkában a megszorítások utáni évek eredményeképpen alakult ki.

Demokrácia (Democracy)

A valódi választás lehetősége és folyamatos kiterjesztése.

Ez a pillér éppen úgy magában foglalja a választás szabályainak - a közvélemény vagyis a nép általi - megalkotását éppúgy, mint a választás lehetőségének kiterjesztését a mindennapi életünkre befolyással bíró dolgokra, rendeletekre. Például a költségvetés megalkotása legyen az helyi vagy országos, netán kontinentális.

Tehát nem pusztán egy képviseleti demokráciát állít középpontba, ahol pusztán arról dönthetünk, hogy kik képviselnek bennünket, de arról már nem, hogy adott kérdésben hogyan. Hanem ennek ellenpontjaként a részvételi, aktív állampolgáriság és az ehhez kapcsolódó demokrácia koncepcióját foglalja magába.

Együttérzés (Empathy)

Ahogyan Alinsky fogalmazott: "nem tudtam nem beleélni magamat mások helyzetébe"

A radikális szociális munkás feladata ma sem más, mint hogy mindig és minden körülmények között beleélje magát az érintettek helyzetébe főként annak társadalmi viszonyait (társas kapcsolatok, jövedelmi viszony stb.) illetően.

Harciasság (Militancy)

A hagyományos szociális munka sekélyesnek bizonyuló elfogadás jelszava helyett - melyet egyszerre terjeszt ki a hatalom által elnyomottakra és a hatalom birtoklóira így megteremtve a feloldhatatlan ellentétet a szociális munka elmélete és gyakorlata között - a radikális szociális munka nem törekszik elfogadásra vagy megértésre a hatalom birtoklóival szemben vagy az elnyomók hétköznapi tetteivel kapcsolatban. Ezen tulajdonságait kizárólag az elnyomottak és hatalomnélküliek irányába tartja fenn.
Így teremtve meg azt a küzdelmi/konfliktusos állapotot, mely állandósuló "csörtét" eredményez. 
A csörte pedig, ahogyan a vívásban is, a találatig tart. A radikális szociális munkások által kezdeményezett vagy fogadott csörte az ellenérdekelt fél célpontba állításán át (sajtófigyelem kiprovokálása) egészen a találatáig (az ügy ismertetése a szélesebb közvélemény előtt és ezek következményei) zajlik.
A fentiekből következően a radikális szociális munkások is elszenvedhetnek találatokat így különösen ki vannak téve a pszichés terhelésnek az összecsapás miatt pedig az állandó pszichés igénybevételnek.
Ez a folyamat eredményezi a harcias jelleget, mely megkívánja a radikális szociális munkástól a harciasságot.

Elnyomásellenesség (anti-Oppressiveness)

Talán ez szorul a legkevésbé magyarázatra, ezért álljon itt Iris Young által megkülönböztetett elnyomásfajták: 
kizsákmányolás, erőszak, kirekesztettség, hatalomnélküliség és kulturális elnyomás. 
bővebben: itt

Strukturális gyakorlat (Structural practice)

A medikalizáló megközelítés újra tért hódít a szociális munkán belül is, elég csak a "szociális diagnózis" Mary Richmond-i megközelítésének újrafelelevenítésére gondolnunk. A bajok és gondok forrásának újra az egyén, esetleg a család, netán a szomszédsági közösség jelöltetik meg. Elleplezve és mintegy elterelve a figyelmet a szélesebb társadalmi-gazdasági összefüggésekről pl: kevesebbet költ az állam a közszolgáltatásokra így folyamatosan romlik az egészségügyi ellátás és az ahhoz való hozzáférés, csökken a közoktatás és a szociális ellátások színvonala...
Az 5. pillér nem más, mint a szociális munka társadalompolitikai vetületének hangsúlyozása, mely elköteleződés a társadalmi-gazdasági tényezők irányába az egyéni megközelítésekkel szemben.
Ez az ötödik pillér jellemzi a ma is tartó küzdelmet a pszichológiai, az orvostudományi és mentálhigiénés kontra szociális munka, szociológiai, szociálpolitikai megközelítések szembenállását illetően.
Természetesen az egyes tudományterületeken belül számtalan irányzat foglal helyet, melyek közül vannak olyan kritikai/alternatív/radikális irányzatok is, melyek kritikus alapállásból viszonyulnak a tudományterületük fősodrához. 
A szociális munka elhelyezése is szubjektív, hiszen történetét tekintve inkább sorolható az egyéni megközelítéseket preferáló tudományterületek közé, mint a társadalomtudományok csoportjába.



2017. december 17., vasárnap

"A realitás feltérképezése" - társadalompolitikai akció

December elején, Ágoston Magdolna szociálpolitikus ötletén felbuzdulva létrehoztam egy facebook csoportot koordinációs céllal.
Az ötlet az volt: L. Ritók Nóra Láthatatlan Magyarország című könyvét adjuk ajándékba döntéshozó és befolyásos közszereplőknek. 
Az akció célját illetően Ágoston Magdi szavait idézném:
"reményünk kifejezése, hogy a valóság időigényes megismerését kiváltandó adjuk a kezükbe".
Ugyanakkor volt, aki olyan szakpolitikusnak adja a művet, - aki korábban a szegénység csökkenéséről tartott sajtótájékoztatót, és volt olyan is, aki az ajándékot pozitív megerősítésként szánja ajándékozottjának.




Akárhogyan is szociális szakemberekként felelősségünk, hogy felhívjuk a döntéshozók figyelmét, melyek azok a kritikus pontok, amelyeken feltétlen, azonnali szociálpolitikai beavatkozás szükséges.

Szociális munkásokként a hétköznapi mókuskerék jellegű harcainkon felülemelkedve ez a karácsonyi- társadalompolitikai akció a tudatosságnövelés technikájával igyekszik az érintetteket (ez esetben befolyásos közszereplőket) megszólítva, őket bevonva a vidéki Magyarország nélkülözésére és kilátástalanságára - valamint az ezek ellen küzdő, a szegényeket támogató szakemberek mindennapos küzdelmeire - ráirányítani a figyelmet. 


Végül 15 ember került kijelölésre, akiknek 15 ajándékozó főként szociális szakemberek megvették a könyveket, melyeket L. Ritók Nóra személyre szólóan dedikált is.


A 15 ajándékozott:

Orbán Viktor miniszterelnök
Balog Zoltán EMMI miniszter
Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter
Czibere Károly szociális ügyekért felelős államtitkár 
Rétvári Bence EMMI miniszter helyettes
Schneider Tamás Országgyűlés alelnöke
Nyitrai Imre szoc ügyekért felelős helyettes államtitkár
Novák Katalin család és ifjúságügyért felelős államtitkár
Dr. Hekáné Dr. Szondi Ildikó szegedi önkormányzati képviselő
Szirbik Imre Szentes polgármestere
Demján Sándor Magyarország 2. leggazdagabb embere, vállalkozó, üzletember VOSZ elnöke
Rogán Antal miniszterelnök - kabinetfőnöke
Kövér László az Országgyűlés elnöke
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter 

Gyurcsány Ferenc - DK elnöke, egykori miniszterelnök 

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének postaládájába bekerül Demján Sándor példánya:




Az RTL Híradó riportja itt nézhető meg:

ide kattints

Az akció további részleteit itt dokumentáljuk, a jövő héten Orbán Viktor és Rogán Antal házához is ellátogatunk.

A társadalompolitikai akció L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány, a Tea Kiadó, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete Szociális Országos Szakmai Tanácsa és az akcióhoz csatlakozó szociális szakemberek együttműködése révén valósulhatott meg!