2011. május 27., péntek

Orbán hadat üzent

Nem elég, hogy az érpataki modell is "demokratikusan" kényszerít (ön)kizsákmányolásra bennünket, de már a kormányfőre is rájött az "arbeit macht frei" (a munka szabaddá tesz) szelleme.  
Ha a jóléti gazdaságnak vége, akkor bizony vége a társadalmi békének is. Sajnos Orbán, akinek emberei a sztrájkkal fenyegetőző rendőrök kapcsán "Kádár huszároznak", nem veszik észre, hogy a kormányfő maga a "Kádár gyermek".
Abban a rendszerben nőtt fel, ott szocializálódott és hiába az egykori demokratikus ellenállás, mára előjöttek nála a kádári reflexek és berögződések. Oly nyilvánvaló ez, hogy nem is értem, hogy nem vették ezt észre eddig. (Ma újra érdemes elővenni Haraszti: Darabbér c. művét, mintha egy multiról szólna).
Azonban Orbán mégsem akar tudomást venni arról, hogy jóléti szociálpolitika nélkül, nincs együttműködés és nincs béke. Elfelejti polgári elődeinek, sőt "apjának" Kádárnak a felismerését, hogy amíg "fridzsiderszocializmust" biztosít, addig lehet úgy a hatalom kizárólagos birtokosa, hogy nem fordul szembe vele a nép, hiszen van krumpli-, sőt gulyásleves is. Bismarck volt az első, aki erre rájött, nem véletlen hozta létre a társadalombiztosítási rendszert, hiszen csak így tudta kifogni a munkásmozgalom hálójából a szelet és végleg kettészakítani reformista (szocdem) és forradalmi (kommunista) ágra. Visszatérve azonban Orbánra, ő vagy a 2/3-os felhatalmazásban bízik és statisztikailag sem hiszi, hogy ez annyira lecsökkenjen, hogy elvesztené legitimitását, miközben centralizált hatalmát építi (demokratikusan centralista módon) vagy igen rosszul méri fel a magyar társadalom tudatosodási és tűrőképességi szintjét. Egy dologban bízhat, hogy sokan a választók közül önmaguknak sem akarják bevallani, hogy tévedtek, akár a másik oldalon a Gyurcsány ill mszp "hívők". Tehát egykori szavazói vagy maradnak fanatikus fidesz szavazók vagy radikalizálódnak és még fanatistábbak lesznek, és szavaznak a szélsőjobbra. Ahol már rég előkészítették a bűnbaknak szánt és "beáldozandó" társadalmi osztályt, a munkanélküliségre ítélt cigányságot.
Orbán a 2000-es évek eleji Franciaországhoz hasonlóan munkalapú társadalmat vizionál, hiszen tudja amennyiben nem szorítja le a hazai munkabéreket, akkor versenyképtelen marad az EU potenciális új piacaival és munkaerő-tartalékaival (Horváto., Szerbia, Bosznia, Töröko.) szemben. 
2 dolog miatt azonban optimisták lehetünk, az egyik, hogy a 10 egynéhány évvel előttünk járó nyugati, tőkés, munkaalapú demokráciák végkorukat élik, méghozzá a dolgozók ellentüntetései közepette, hiszen őket is úgy próbálják a bérükhöz ill. munkájukhoz kötni, hogy közben csökkentik a munkaadók (tőkések) terheit.
És ezek előbb fognak bedőlni, mintsem sikerül a tőkének új piacokat meghódítania.
A másik pedig, hogy felnőtt egy olyan generáció, akire már nem volt olyan bénító hatással az "aki nem dolgozik, ne is egyék" szlogen, hogy a munkáért cserébe feláldozza az életét, főleg úgy, hogy lakás és gyerek se nagyon van. Szóval a nyugati munkásosztály és az ún. "y generáció" remélhetőleg "jobban féli a rossz életet!"

BERTOLT BRECHT: HATÁROZAT
Mérlegelve gyöngeségünket, ti
Szolgaságot hoztatok reánk.
E törvényeket most szemétre vetjük mi,
Mérlegelve, hogy nem kell a szolgaság.
Mérlegelve, hogy ti viszont ekkor
Mellünknek ágyukat szögeztek,
Úgy döntöttünk, hogy a halálnál ezentúl
Jobban féljük a rossz életet.

Mérlegelve, hogy öklünk faljuk föl,
Amíg tûrjük, hogy meglopjatok,
Leszögezzük: nem választ el kenyerünktõl
Más, csak törékeny kirakataitok.
Mérlegelve, hogy ti viszont ekkor
Mellünknek ágyukat szögeztek,
Úgy döntöttünk, hogy a halálnál ezentúl
Jobban féljük a rossz életet.

Mérlegelve, hogy itt házak állnak,
Míg fölöttünk nincs más, csak az ég,
Úgy gondoltuk, hogy beköltözünk azokba,
Mert az odukból nekünk már rég elég.
Mérlegelve, hogy ti viszont ekkor
Mellünknek ágyukat szögeztek,
Úgy döntöttünk, hogy a halálnál ezentúl
Jobban féljük a rossz életet.

Mérlegelve, hogy van szén, mialatt
Szén hiján hidegben reszketünk,
Úgy gondoljuk, elhozzuk azt magunknak,
Mérlegelvén, hogy így lesz melegünk.
Mérlegelve, hogy ti viszont ekkor
Mellünknek ágyukat szögeztek,
Úgy döntöttünk, hogy a halálnál ezentúl
Jobban féljük a rossz életet.

Mérlegelve, hogy rendes bért nekünk
Ti nem adtok semmi szín alatt,
Mérlegeltük, hogy lesz csak méltó bérünk,
Ha birtokunkba vesszük a gyárakat.
Mérlegelve, hogy ti viszont ekkor
Mellünknek ágyukat szögeztek,
Úgy döntöttünk, hogy a halálnál ezentúl
Jobban féljük a rossz életet.

S mérlegelvén, hogy a kormányzatnak
Nem hihetjük egyetlen szavát,
Ezentúl majd saját vezetésünk alatt
Épül körénk egy lakhatóbb világ.
S mérlegelvén, hogy az ágyuk szava
Érthetõ szó számotokra csak,
Hát most az érthetõség kedvéért oda
Irányítjuk az ágyukat.

Orbán: A jóléti gazdaságnak vége

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése