Szakmai gyakorlat és ingyen munka; meddig?

– Tehetnék fel a kérdést leendő kollégáink, de nem teszik.

Talán nem is baj, hiszen akkor minek lennénk MI, a szociális szakma érdekvédői.

Kérdezni ugyanis Mi is tudunk.

Főleg én, aki újra kisebbségben maradt, most épp a sztrájk kérdésben.

Ebben persze semmi meglepő de a lenti szabályozásban és annak be nem tartásában annál inkább.

Szóval megkérem a nálam nagyobb hatalommal rendelkező érdekvédő kollégákat, hogy ennek a törvénysértésnek a megszüntetésében lépjenek fel, hiszen a leendő kollégák érdekei – úgy gondolom ezt kívánják.

Tehát nézelődtem végre a saját házam tájékán is és ezt találtam:

még „2012. szeptember 1-től hatályba léptek a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) hallgatói munkaszerződésre vonatkozó szabályai. Ennek alapján a képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés során a felsőoktatási intézményben, az intézmény által alapított gazdálkodó szervezetben vagy külső gyakorlóhelyen, a hallgatók csak hallgatói munkaszerződéssel végezhetnek munkát.” 

Amíg a „nagyok/felnőttek” (lévén ifjúsági megbízottként főleg a 35 év alatti szakszervezeti tagok speciális érdekeinek megjelenítéséért tevékenykedem) vacillálnak sztrájk és a hónapokig tartó „sztrájkkészültség” jól hangzó blöffje között és hagyják a már végzetteket megalázóan alacsony bérért gürcölni családsegítőkben, átmeneti otthonokban vagy az alap- és szakellátás bármelyik területén addig az éppen szociális munkás diplomáért hajtó „fiatalok” kötelező szakmai gyakorlatuk ideje alatt hetente nettó 9972 forinttól esnek el.

Szokták mondani: „amilyen az ország, olyanok a vezetői”, és amilyen beletörődő, megosztott és kishitű egy (egyre kevésbé) szakma, éppen olyan kishitű, kiégett és konfliktuskerülésre szocializált az érdekvédelme is.

Próbálja mindenki homokba dugni a fejét – docens, szociálpolitikus, „ferge-tanítvány”, wesleys vagy bárczys, szocpedes és mezei szocmunkás vagy épp 3sz-es, szóval mindenki, akik közül sokaknak utoljára épp a képzésben volt vmilyen az előbb felsorolt identitása – mintha itt se lett volna és nem lett volna része abban, hogy ma Magyarországon a szociális területen főiskolai végzettséggel rendelkezők pályakezdőként 81 ezer forintot vihetnek haza. Arról már nem beszélve, hogy ha munkája során egy szociális munkás, orvossal, pszichológussal vagy más rokonszakmabélivel diskurál érezhetően nem egy státuszszinten kezeltetik ezen szakmák szakembereivel.

Amúgy a szakszervezeti vezetők is évtizedek óta nyomják az érdekvédelmet, (lassan én is egy évtizede) nem igen mutogathatnak hátrafelé. 

A szakma „érdekvédői” megfutamodva a szakmai összefogást és az egymás melletti kiállást gyakorlatban szolgáló érdekvédő munkabeszüntetéstől és nem csak papíron lőzungokként hangoztatva a „sztrájkkészültséget” inkább tárgyalóasztalok mellett próbálják több-kevesebb sikerrel kivívni a szakmai megbecsülést.

Kívánjuk nekik sok sikert! Hiszen nekünk, nem maradt más, persze aláírhatunk (és alá is kell) petíciókat, elmehetünk tüntetgetni századmagunkkal (el is kell hogy menjünk) de a sztrájk meghirdetésének elmaradása következtében rajtunk kívül álló okok fogják eldönteni a szakmánk és saját sorsunkat.

Itt mindenki „szociális”: a munkáltatók, az érdekvédők, és a munkavállalók is, szóval uralkodik a területen a munkabéke, a megbocsátás és tolerancia, havi 90 ezerért cserébe. 

Persze naiv idealizmus abban hinni, hogy lesz majd másként ott, ahol a rendszerváltás óta ugyanazok a meghatározó és befolyásos arcok.

De nincs más lehetőségünk! 

vonatkozó jogszabály:

http://www.munkajog.hu/rovatok/munkahely/a-gyakornokok-foglalkoztatasanak-valtozo-szabalyai

kormány rendelet

a szerző a Szakszervezeti Ifjúsági Szövetség alelnöke és a Szociális Területen Dolgozók Szakszervezetének ifjúsági megbízottja