Szociális ágazatunk első sztrájkjáról...

Először, de nem utoljára...
2007-ben voltunk ilyen közel a sztrájkhoz, de akkor megállapodás született. És a sztrájk meghiúsult. Most úgy tűnik nem fog.
3 éves küzdelem jut el így a tetőfokára.
3 év.
Hosszú idő, ami a követelések elavultságán is tetten érhető. Nem véletlen, hogy módosítani kellett. Ugyanakkor a módosítással együtt sem tartalmaz semmilyen gyökeres, a dolgozók helyzetét valóban megváltoztató követelést. Természetesen a "20 forint is 20 forint" de azért 20 forintért az ember nem sztrájkol.
Ez alatt a 3 év alatt legalább 2 alkalommal időszerűbb lett volna a sztrájk, mint most, amikor láthatóan csak a legkitartóbbaknak maradt meg a sztrájkhajlandósága, míg sokan belefáradtak, hitehagyottak lettek vagy éppen az éles helyzetben várható fenyegetések hatására megfélemlítettek.
Mindezek ellenére a sztrájk most olyan fontos a fiatal szociális szakmának, mint éhes embernek a falat kenyér. Nem politikai játszma és nem az amúgy jogos és eddig elmaradt béremelés a technikai dolgozók és középfokú végzettségűek számára, ami indokolja a sztrájkot, hanem a hazai szociális munka fejlődése.

Sztrájkolnia kell mindenkinek (aki tud), a szociális munkások empowermentjéért.
Sztrájkolni kell annak ellenére, hogy most épp azok a leghangosabbak, akik eddig sztrájkhajlandóságra hivatkozva nem szólítottak sztrájkba.
Sztrájkolni kell annak ellenére, hogy relevánsabb követelésekért szoktak szakmák sztrájkolni.
Sztrájkolni kell, hogy elhiggyük és elhitessük, hogy valóban nem csak játékszerek vagyunk.
És sztrájkolni kell, hogy a szakmában dolgozók önbecsülése növekedjen.
Ugyanakkor nem kell mindent egy lapra feltenni, hiszen a sztrájkkövetelés sem akarja alapjaiban megváltoztatni a szociális ágazatban dolgozók munkafeltételeit, a javadalmazásukról nem beszélve.
Nem akarja többletszabadsághoz juttatni a szociális szakembereket a mentális leterheltség ellensúlyozásaképp.
Nem akar korkedvezményes nyugdíjat az ágazat dolgozóinak.
Nem akar hasonló, legalább 1 fizetett munkaszüneti napot évente, mint a bölcsődei dolgozóknak, a köztisztviselőknek, vagy az egészségügy napszámosainak.
Nem akar egységes - a KÖZ-ért dolgozók -  életpályáját az „ügyfelező”/emberekért tevékenykedő humán szakmákban (oktatás, eü., szociális ágazat, közművelődés és közigazgatás).
Nem akarja általánosságban az állami alkalmazottak, közfeladatokat ellátók egységes megbecsülését.

Pedig ezen célokért mindent egy lapra téve szoktak sztrájkolni.

kapcsolódó cikkek:
kérdések az ágazati sztrájkról
sztrájkjog gyakorlása
MKKSZ "Szociálisok" elnökségének támogatása