2012. május 4., péntek

Mégse izgattam?


Másodfokú eljárásban: nyilvános ülés és az eljárás felfüggesztése?

Május 17-én 10 óra 30 perckor a Markó u. 27. (Fővárosi Törvényszék) I. em. 75 ajtószám alatt lévő helységében folytatódik a büntetőügyem. (A józsefvárosi kukázást tiltó rendelet ellen hajtottunk végre radikális szociális szakmai akciót kollégáimmal és szimpatizánsokkal.)

A Törvényszék az ügyész fellebbezését fenntartja, a védelmi fellebbezéseket nem tartja alaposnak.

Ugyanakkor az ügyész maga így nyilatkozik : "amennyiben a jogszabály alkotmányellenessége (kukázás tiltása) visszamenő hatállyal megállapítást nyer, a vádlott cselekménye, lévén alkotmány- és így jogellenes rendelkezés elleni fellépést foglalt magában, maga nem lehet jogellenes, vagy társadalomra veszélyes, azaz nem bűncselekmény" - ezért indítványozza az eljárás felfüggesztését.
Azt már én teszem hozzá, ha így lesz, nem hogy nem bűncselekmény, hanem éppen az alkotmánysértő rendeletet alkotók alkotmányellenes tevékenységének a leleplezése (tudatosítása) és mint ilyen, nem 3 év próbára bocsátást, netán pénzbírságot érdemelne, hanem pénzjutalmat, netán kitüntetést. :)
Amúgy éppen ezért, ha már az elsőfokú bíróság volt oly elszánt, hogy elítéljen, akkor a második is legyen vagy mentsen fel, és ne meneküljön időhúzással az Alkotmánybíróság állásfoglalására várva akár évekig elhúzva az ügyet, rajtam hagyva a  "BŰNÖS" stigmáját.

Igen paradox a helyzet, hiszen a hajléktalanügyi referens által anarcho-szociálisnak titulált csoportunk, az Új Szemlélet, és maguk a szociális munkások, - akik ezidáig utcaseprőnek és ágytálcserélőnek voltak titulálva - a Törvényszék engem felmentő döntése alapján: az alkotmányvédő szerepben tetszelegnének, és a "jogalkotó hatáskörén túllépő", amúgy demokratikusan megválasztott önkormányzati testületi tagok, köztük a polgármester-hajléktalanügyi referens, pedig alkotmányellenes rendelet alkotással, amiért bizony felelniük kell(ene). 
Ha rajtunk szociális munkásokon múlik, akkor mi mindent meg is teszünk azért, hogy a józsefvárosi önkormányzati képviselőket is, ebben az ügyben ítéljék el, és talán ez minden önkormányzati képviselő számára intő példa lesz.

De addig is, előttünk a további jogi herce-hurca (akár nemzetközi szinteken is) és az igazságért folytatott harc, valamint nekem személyesen a becsületem tisztázása és szakmai álláspontunk megvédése, hiszen a mai napig bűnösnek vagyok kikiáltva és kollégáim/társaim is, akikről sokan megfeledkeznek, akiket szabálysértés miatt elítéltek és figyelmeztetésben részesítettek. 
Mert felhívtuk a közvélemény és a társadalmi intézmények (rendőrség, igazságszolgáltatás, törvényhozás) figyelmét - arra, hogy egy kerületben a döntéshozók hátrányosan különböztetnek meg hatósági rendelkezés által magyar állampolgárokat - és cselekedtünk úgy, ahogyan a szociális munkások Etikai Kódexe ezt megfogalmazza és elvárja a szociális munka tevékenysége és célja címszó alatt. 

Ugyanakkor az ügy politikai jelentőségéről az összes érintett szereplőt figyelembe véve ne legyen kétségünk, hiszen már maga a vád: IZGATÁS, ("nagy nyilvánosság előtt, köznyugalom megzavarására alkalmas módon, általános engedetlenségre uszít"- politikai testület által hozott rendelkezés, szabály, stb. ellen) is politikai felhangú. 
Azonban a Főügyészség időhúzó az ügyet halogató és felfüggesztő indítványa sejteti, hogy a Montesquieu-i 3-as hatalmi ág közül az igazságszolgáltatás, megingott avagy épp funkcióját kezdi betölteni és ellensúlyozza egy másik hatalmi ág túlkapásait? 
Már a Főügyészség szerint is lehetséges, nem is én voltam a bűnös? 
És társadalomra veszélyes, de akkor ki, kik is? 
Mert a törvényeket és helyi rendeleteket valakik hozzák, nem csak úgy maguktól születnek.
Az ügy végére reméljük ez is kiderül.


Mi is a nyilvános ülés:
A másodfokú eljárási forma másik esete a tárgyalás. A nyilvános ülés* a másodfokú eljárás speciális eljárási formája. A nyilvános ülésre vonatkozó szabályok között az a törvényi rendelkezés is szerepel, hogy a nyilvános ülés megtartására, a tárgyalásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.



* Be. 362. § (1) A nyilvános ülés előkészítésére és megtartására a tárgyalásra (366. §) vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy az ügy előadása - ha azt a jelenlévők nem kérik - mellőzhető. (2) A nyilvános ülésen az ügyész részvétele nem kötelező. (3) A nyilvános ülést a szabályszerűen megidézett vádlott távollétében is meg lehet tartani, s ha a nyilvános ülés eredményeként megállapítható, hogy a meghallgatása nem szükséges, a fellebbezés elbírálható.





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése