Az elkövetkező időszakra nézve, ez a bírói gyakorlat tanulságul szolgálhat a polgári engedetlenség, a radikális állásfoglalás és egyéb a társadalomnak közvetlen kárt nem okozó és rá nem veszélyes, - inkább csak a többségi társadalomban uralkodó nézetek és a különböző társadalmi intézmények által hozott szabályok és törvények szellemiségét megkérdőjelező - módszereket alkalmazó társadalmilag aktív egyének, csoportok vagy mozgalmak számára. Ennek a bírói ítéletnek az elemzése nélkül, aligha léphetnek fel hatékonyan a társadalmi jólét és egyenlőség növeléséért elkötelezettek. Meggyőződésem, hogy a stratégiai tervezésnél és a cselekmények, direkt akciók megtervezésénél a közvetlen demokrácia hívei nem hagyhatják figyelmen kívül ezt a bírói indoklást:
"Helyesen járt el a kerületi bíróság (első fok), amikor a megállapított tényállás alapján a vádlott bűnösségét megállapította. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a vádlott által a tényállásban leírt magatartás az általános elégedetlenségre uszítás fogalmát kimerítette. A cselekménye egyértelműen felbujtásszerű, engedetlenségre - kötelező jelleggel előírt magatartás tanúsításának kétségbevonására - mozgósító volt".
Igen az! A kötelező jelleggel előírt magatartás kétségbevonására irányult, hiszen ez a kötelező jelleggel előírt magatartás közel másfél évig (2011 jan. - 2012 máj.) meggyőződésem szerint (az Alkotmánybíróság egy hasonló, tulajdonképpen tök ugyanilyen önkormányzati rendeletet megsemmisített az alkotmányellenességére hivatkozva) magyar állampolgárok hátrányos megkülönböztetését eredményezte.
Az engem felmentő másodfokú bíróság egyszerűen nem kockáztatta meg vagy nem akart kibaszni a hajléktalanügyi referens Kocsis Mátéval (VIII. kerület polgármestere, rendészeti bizottság elnöke), hogy valójában az Ő előterjesztése nyomán valóban alkotmányellenes helyi rendelet volt hatályos a fenti időszakban vagy sem. Egyszerűbb volt mivel a már nem létező rendelet nincs hatályban ez alapján felmenteni, azt pedig nem forszírozni, hogy ez a már nem is létező rendelet valóban alkotmányellenes-e, hiszen az Alkotmánybíróság, Kaposvár hasonló rendeletét semmisítette meg, (nem ezt) ahol nem mellesleg közel 6 évig okozott egy önkormányzat az Alkotmányban és a törvényekben biztosított hatáskörén túlmenően alkotott rendeletével hátrányos megkülönböztetést magyar állampolgároknak, úgy, hogy ezért nem lett azóta sem felelősségre vonva senki.
(Kaposvár polgármestere azóta és most is Szita Károly.)
Amennyiben a másodfokú bíróság helybenhagyja az elsőfokú ítéletét, akkor csak és kizárólag miattam kénytelen lett volna összeülni az Alkotmánybíróság, hogy megvizsgálja: a józsefvárosi rendelet is alkotmánysértő vagy sem. Hiszen ha alkotmányellenes, akkor talán az ellene való "izgatás" nem is bűncselekmény. Az ügyész is ezt indítványozta, mármint, hogy az Alkotmánybíróság foglaljon állást.
De a bíróság, engem felmentve, bár az elsőfokú bíróság tényállását megalapozottnak találva, megfosztotta annak lehetőségétől Kocsis Mátét, hogy bebizonyítsa valóban nem alkotmánysértő rendeletalkotó és azok a képviselők sem, akik támogatólag megszavazták ezt a rendeletét. Ugyanakkor megfosztott engem is, hogy ennek ellenkezőjét bizonyítsam. A másodfokú ítélet indoklásából az is kiderült, hogy azok, akik hasonló eszközökkel állnak ki alkotmányellenes rendeletek ellen, mire számíthatnak. Akik netán abban ringatják magukat, hogy a szabadság, az egyenlőség és a szolidaritás eszméiért küzdve mindeközben nem követnek el bűncselekményt, - hiszen "a kötelező jelleggel előírt magatartás kétségbevonására mozgósítanak, ami a büntetőtörvénykönyv hatósági rendelkezés elleni izgatás bűntettének tényállása - tévednek.
A legálisan megválasztott helyi vagy országos hatalom által hozott döntések megkérdőjelezhetetlenek és hatékony kétségbevonásuk vagyis nem tüntetések és aláírásgyűjtések, hanem tettek általi másokat mozgósító megkérdőjelezése: BŰNTETT.
kapcsolódó:
cikk
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése