Radikális szociális munka /II. rész/

November óta vagyok adós a folytatással (akkor jelent meg az első rész ) hát tessék:


A radikális szociális munka (rszm.) kialakulása a 60-as és 70-es évek diáklázadásihoz köthető, amikor is a szociális munkás képzésekben is erősödtek a kritikai elgondolások és ennek eredményeként vitákat generálva megkérdőjelezték a szociális munka hagyományos értékeit és társadalomhoz fűzödő addigi viszonyát, mely egyre inkább az alkalmazkodást és a társadalmi béke megőrzését szolgálta, mintsem a meglévő ellentétek hangsúlyozását, vagy az elnyomás arcainak (hatalomnélküliség, kulturális elnyomás, kirekesztettség, kizsákmányolás, erőszak) tudatosítását. 
Elmélet filozófiai alapjai a konfliktuselméletek között keresendő. Az elnevezés Marx tételére vezethető vissza, miszerint a konfliktus az emberi társadalmak lényegéhez tartozik, sőt maga a konfliktus a társadalmak fejlődésének egyik mozgatóereje. A konfliktus a meglévő társadalmi osztályok érdekellentétéből fakad. Vagyis egy állandó osztályharc résztvevői vagyunk. Amelyben a társadalom felsőbb osztálya a hatalom, a kultúra, a média stb. birtoklásával befolyásolja az alsóbb társadalmi osztályokat. Akik így társadalmilag meghatározott kényszerek (pl: nem általuk hozott törvények, hamis tudat) és elnyomás alatt kell, hogy éljenek.
A szociálpolitika és az ezt végrehajtó hagyományos szociális munka az elnyomó és korlátozó struktúrák leplezését és valamelyest hatásának (növekvő egyenlőtlenségek) enyhítését hivatott szolgálni. De ennek végleges megszüntetésében nem érdekelt. A rszm. szemlélete alapjaiban kérdőjelezi meg azt a védekező a meglévő társadalmi-gazdasági rendszer érdekében kifejtett gyakorlatot, mely a hagyományos szociális munka tevékenységét és elméleti gyökereit jellemzi. A rszm. megszületése a marxi mondás újra felelevenítése és szociális munkába való átültetése: vagyis nem a világ különböző értelmezése, hanem a megváltoztatása a feladat. Radikális szociális munkásnak lenni, annak a gyakorlatnak a tudatosítása, mely tevékenységének középpontjába a változtatást állítja.