Az új paradigma az 5 pillérről kapta a nevét:
Demokrácia, Együttérzés, Harciasság, Elnyomásellenesség, Strukturális gyakorlat
A (régi)-új radikalizmus a szociális munkában a megszorítások utáni évek eredményeképpen alakult ki.
Demokrácia (Democracy)
A valódi választás lehetősége és folyamatos kiterjesztése.
Ez a pillér éppen úgy magában foglalja a választás szabályainak - a közvélemény vagyis a nép általi - megalkotását éppúgy, mint a választás lehetőségének kiterjesztését a mindennapi életünkre befolyással bíró dolgokra, rendeletekre. Például a költségvetés megalkotása legyen az helyi vagy országos, netán kontinentális.
Tehát nem pusztán egy képviseleti demokráciát állít középpontba, ahol pusztán arról dönthetünk, hogy kik képviselnek bennünket, de arról már nem, hogy adott kérdésben hogyan. Hanem ennek ellenpontjaként a részvételi, aktív állampolgáriság és az ehhez kapcsolódó demokrácia koncepcióját foglalja magába.
Együttérzés (Empathy)
Ahogyan Alinsky fogalmazott: "nem tudtam nem beleélni magamat mások helyzetébe"
A radikális szociális munkás feladata ma sem más, mint hogy mindig és minden körülmények között beleélje magát az érintettek helyzetébe főként annak társadalmi viszonyait (társas kapcsolatok, jövedelmi viszony stb.) illetően.
Harciasság (Militancy)
A hagyományos szociális munka sekélyesnek bizonyuló elfogadás jelszava helyett - melyet egyszerre terjeszt ki a hatalom által elnyomottakra és a hatalom birtoklóira így megteremtve a feloldhatatlan ellentétet a szociális munka elmélete és gyakorlata között - a radikális szociális munka nem törekszik elfogadásra vagy megértésre a hatalom birtoklóival szemben vagy az elnyomók hétköznapi tetteivel kapcsolatban. Ezen tulajdonságait kizárólag az elnyomottak és hatalomnélküliek irányába tartja fenn.
Így teremtve meg azt a küzdelmi/konfliktusos állapotot, mely állandósuló "csörtét" eredményez.
A csörte pedig, ahogyan a vívásban is, a találatig tart. A radikális szociális munkások által kezdeményezett vagy fogadott csörte az ellenérdekelt fél célpontba állításán át (sajtófigyelem kiprovokálása) egészen a találatáig (az ügy ismertetése a szélesebb közvélemény előtt és ezek következményei) zajlik.
A fentiekből következően a radikális szociális munkások is elszenvedhetnek találatokat így különösen ki vannak téve a pszichés terhelésnek az összecsapás miatt pedig az állandó pszichés igénybevételnek.
Ez a folyamat eredményezi a harcias jelleget, mely megkívánja a radikális szociális munkástól a harciasságot.
Elnyomásellenesség (anti-Oppressiveness)
Talán ez szorul a legkevésbé magyarázatra, ezért álljon itt Iris Young által megkülönböztetett elnyomásfajták:
kizsákmányolás, erőszak, kirekesztettség, hatalomnélküliség és kulturális elnyomás.
bővebben: itt
Strukturális gyakorlat (Structural practice)
A medikalizáló megközelítés újra tért hódít a szociális munkán belül is, elég csak a "szociális diagnózis" Mary Richmond-i megközelítésének újrafelelevenítésére gondolnunk. A bajok és gondok forrásának újra az egyén, esetleg a család, netán a szomszédsági közösség jelöltetik meg. Elleplezve és mintegy elterelve a figyelmet a szélesebb társadalmi-gazdasági összefüggésekről pl: kevesebbet költ az állam a közszolgáltatásokra így folyamatosan romlik az egészségügyi ellátás és az ahhoz való hozzáférés, csökken a közoktatás és a szociális ellátások színvonala...
Az 5. pillér nem más, mint a szociális munka társadalompolitikai vetületének hangsúlyozása, mely elköteleződés a társadalmi-gazdasági tényezők irányába az egyéni megközelítésekkel szemben.
Ez az ötödik pillér jellemzi a ma is tartó küzdelmet a pszichológiai, az orvostudományi és mentálhigiénés kontra szociális munka, szociológiai, szociálpolitikai megközelítések szembenállását illetően.
Természetesen az egyes tudományterületeken belül számtalan irányzat foglal helyet, melyek közül vannak olyan kritikai/alternatív/radikális irányzatok is, melyek kritikus alapállásból viszonyulnak a tudományterületük fősodrához.
A szociális munka elhelyezése is szubjektív, hiszen történetét tekintve inkább sorolható az egyéni megközelítéseket preferáló tudományterületek közé, mint a társadalomtudományok csoportjába.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése