2022. november 12., szombat

Törekedve gondoskodik az állam

 A szociális ágazatban dolgozók szélmalomszerű küzdelmet folytatnak. Küzdelmet folytatnak a létszámhiányból adódó túlterheltséggel. A túlterheltség fenntartásával a 15/1998. NM rendelet 1. mellékletében foglaltakat hagyják figyelmen kívül a fenntartók. A fenntartók a szociális szolgáltatások fenntartása érdekében a szakmai színvonalat csökkentik. A szakmai színvonalat csökkentik az ágazatban nem szakirányú végzettséggel dolgozók jelentékeny száma. Jelentékeny a száma a szakvégzettség nélkülieknek a szakmában. A szakmában szakirányú felsőfokú végzettség nélküli személyes gondoskodásra feljogosítottak anyagi elismerése ugyanannyi, mint a felsőfokú szakirányú végzettségűeké. A szakirányú végzettségűek eddig hiába követelték a pálya és pszichológiai alkalmassági vizsgálatokat a létszámhiány miatt ezeket visszautasította az állam. Az állam törekszik a szociális ellátórendszer klerikalizálására. A klerikalizálás eredményeként meghirdetésre került a: szociális munka helyett a személyes gondoskodás. A személyes gondoskodás az alapja a szociális intézmények és intézkedések rendszerének, miközben az egyén szociális biztonságáért elsősorban önmaga felelős. Felelős, mindenki saját maga, miközben a transznacionális vállalatok által támogatott politikai-gazdasági hatalommal rendelkezők indítanak háborúkat. Háborúkat indítanak, előidézve ezzel menekült-, humanitárius-, élelmiszer- és energiaválságot. A menekült-, humanitárius-, élelmiszer- és energiaválságot fokozza a fizetőeszköz értékének csökkenése (infláció). A fizetőeszköz értékének csökkenése és az előzőek jelentősen érintik a szociális biztonságot. A szociális biztonság az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában: minden személynek joga van saját maga és családja egészségének és jólétének biztosításához alkalmas életszínvonalhoz. Az életszínvonalhoz 2015 óta nem számol a Központi Statisztikai Hivatal minimumot. Minimumot az Alkotmánybíróság szerint az Alaptörvény a szociális biztonsághoz való jog kapcsán nem tartalmaz. Tartalmaz ugyanakkor az Alaptörvény XIX. cikkében szereplő „törekszik” kifejezést. „Törekszik” kifejezés azt deklarálja, hogy Magyarországon a szociális biztonság garantálása nem alanyi alapjog, hanem államcél. Az államcél, a gondoskodásra törekedés. A gondoskodásra törekedés eredménye a szociális ellátórendszer fenntartása. A szociális ellátórendszer fenntartását és működtetését az Alaptörvény követeli meg az államtól. Követeli meg az államtól anélkül, hogy bármely ellátás konkrét formájára és mértékére vonatkozóan bárki számára Alaptörvényben biztosított jogot keletkeztetne. Jogot keletkeztetne a 13. cikke révén a szociális és egészségügyi segítségre az Európai Szociális Karta. Az Európai Szociális Karta a magyar jogrend részévé a 1999. évi C. törvény elfogadásával vált. Elfogadásával vált a jogrendünk részévé, melyre Magyarország törekszik. Magyarország törekszik, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson.

 

felhasznált irodalom:
Szociális biztonsághoz való jog védelme a nemzetközi jogban

A szociális biztonsághoz való jog Magyarországon a rendszerváltozás óta eltelt időszakban