A következő címkéjű bejegyzések mutatása: tapasztalati szakértő. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: tapasztalati szakértő. Összes bejegyzés megjelenítése

2016. december 11., vasárnap

"Miért haragszom a cserdi csodára!?"


Radics Béla tapasztalati szakértő írása, mely eredetileg 2015 nyarán jelent meg - saját blogjában, ami azóta megszűnt - itt most változtatás nélkül újraközöljük a szerző engedélyével:


Miért haragszom a cserdi csodára, miért nem szeretem a köcsögmentesítő köcsögöt? Hiszen olyan fantasztikus eredményeket ért el, hogy az egész xenofób, rasszista, előítéletes magyar társadalom a csodájára jár politikai hovatartozástól függetlenül! Miért haragszom rá, irigy vagyok az eredményeire?

Megpróbálom megfogalmazni, mi a bajom Bogdán László Cserdi polgármesterrel!

Haragszom rá a médianyilatkozatai miatt, amivel talán a tudatán kívül, de nagyon sokat árt a magyar cigányságnak, és a magyar társadalomnak!

Mit mond Bogdán minden egyes médianyilatkozatában általánosságban a magyar cigányságról úgy összegezve? Mit üzen a többségi társadalomnak?

Bogdán azt mondja a magyar cigányság munkakerülő, kéregető, tele bűnöző hajlamokkal, szívesen élősködnek, nem szeretnek tanulni, de egy erős, szigorú, már-már diktatórikus vezető (mint Ő) munkára, és normális életre tudja őket „nevelni” különböző elrettentő programokkal, mint a börtönök meglátogatása, a szemetük átkutatása, és orruk alá dörgölése .. stb. Azt is mondja még Bogdán, hogy a közmunka jó, köszöni szépen jól megvannak!

Nos, ha valaki figyeli a magyar politikai retorikát, politikai propagandát, a Jobbik nevű neonáci, neonyilas párt ugyanezt kommunikálja a társadalmi, politikai közbeszédben. Sőt nem csak a jobbik, mert ebben a kérdésben politikai nagykoalíció, egyetértés van az összes magyar pártban, legyen az liberális, baloldali ..stb. A cigányok bűnözők, munkakerülők, nem tanulnak, de pl. kényszermunkatáborokban, megfelelő szigorral átlehet őket nevelni! Mivel Bogdán azt mondja, amit a többségében xenofób, rasszista, előítéletes magyar társadalom gondol rólunk ezért aztán Bogdán ma a magyar társadalom példaképévé vált! Már egyetemeken tart előadásokat, és újságírók hada kísérgeti a mindennapjait!

Azt is mondja még Bogdán, hogy Ő mondhat hülyeségeket, mert Ő iskolázatlan.

Nos, innen is üzenném neki, hogy ez nem így van. Nem mondhat egy településvezető politikus hülyeségeket, mert azzal nagyon sokat árt a népének, és a társadalomnak! Találtam is erre egy jó idézetet:


Radics Béla tapasztalati szakértő

„A világon semmi sem veszélyesebb, mint az őszinte tudatlanság és a lelkiismeretes butaság.” [Martin Luther King, Jr]

Ha Bogdán csak és kizárólag a cserdi cigányokról beszélne, őket jellemezné csak, és ezt ki is hangsúlyozná, akkor azt mondanám csinálja semmi közöm hozzá. Majd ha a cserdi romáknak nem tetszik megvédik magukat! De Bogdán általánosságban beszél a cigányságról, holott tudnia kéne, hogy a romák között óriási különbségek vannak úgy történelmileg, kulturálisan, nyelvileg, szokások, hagyományok, mint viselkedési módokban, de még genetikailag is! Nincs egységes cigányság semmilyen téren.

Hogy érthetően szemléltessem a roma csoportok közötti különbségeket, vegyük néhány mondat erejéig Bogdán, és a saját roma közösségemet! Bogdán beás, és a lovári oláhcigány csoportból származik. Míg én Kárpát roma vagyok (romungró) muzsikus-szegkovács közösségből, ősi nevünkön Paibánók. A Kárpáti cigányok már évszázadok óta egyes történészek szerint már a honfoglalás óta Magyarországon élnek! Szinte 100%-ban asszimilálódott, a társadalomba beilleszkedett csoport vagyunk! Míg az Oláh, és beás cigányok az 1800-as években érkeztek Magyarországra Románia felől, ahol évszázadokig rabszolgaként éltek! Míg Bogdán ősei az erdő mélyén bujkáltak, mert szinte minden országban üldözték őket az eltérő kultúrájuk miatt, addig az én őseim, magyar katonák, honvédek, nemzetőrök voltak, vagy épp az angol királyné ütötte őket lovaggá, és a német császárnak zenéltek, fegyvereket gyártottak a magyar végváraknak, lovakat gyógyítottak, patkoltak...stb. De példának okáért míg a vándor beás, és oláhcigányok ellen üldöző törvényeket hoztak a Horthy rendszerben, addig az én nagymamám ugyanabban a korszakban, a falu papjának a házvezetőnője volt. A Falu elöljárói, és különböző ünnepségeken az egész falu a nagyanyám főztjét ette. Dédapám köztiszteletben álló szegkovács, és kisbirtokos volt a faluban. A 60-70-es években, amikor országszerte a védőnők kényszer-mosdatni jártak a telepeken egyes roma csoportokat, abban az időben az én apán a faluban a szikvízüzem vezetője volt, s az egész falu az általa készített szódát itta, s a falu közepén laktunk! Minden egyes ősöm rokonom, testvérem akiket csak ismerek elvégezte az elemi iskolát, és szakmát tanult, vagy neves zenész lett. A nagynénéim a kommunista rendszerben, még a traktorvezető vizsgát is letették nő létükre. A Kárpáti szegkovács cigányok mind ilyenek a kultúrájukat nem adták fel de mind beilleszkedtek, és hasznos tagjaivá váltak a magyar társadalomnak! Ennek okán aztán a Bogdán állításai az én közösségemre nem lehet jellemző. A Mi gyerekeinket ne akarja vinni elrettentésképp börtönlátogatásra, mert a mi kultúránkban a törvénnyel való összeütközés a közösségből való kiközösítés bűntettével járt!

Tehát sem politikailag, sem történelmileg, sem kulturálisan, sem társadalmilag egységes cigányság nem létezik, ennek okán sem Bogdánnak sem más politikai vezetőnek nem szabadna a cigányságra általános jellemzőket, s megállapításokat tennie!

Bogdán azt is mondja, hogy Ő nem akar egyik politikai oldal ribanca sem lenni! Pedig az..politikai ribanc... csak butaságában talán Ő maga sem tudja! Bogdán politikus, településvezető, így egy bizonyos szinten a magyar államhatalmat képviseli! Ezt a retorikájával is megerősíti, hisz dicséri Orbán munkaalapú társadalom nevű agymenését, és dicséri a közmunkát! A közmunka jó mondja Ő … annak ellenére, hogy a tudomány, a világ legnevesebb szaktekintélyei, és a legnevesebb magyar társadalomtudósok is ennek az ellenkezőjét állítják!

A közmunka rossz, mert nem termel profitot. A közmunka rossz, mert konzerválja a nyomort A közmunka rossz, mert ugyanazért, sőt sok esetben több munkáért kevesebb fizetést kapnak, mint amennyit a normál munkaerőpiacon kap egy alkalmazott! Ez hátrányos megkülönböztetés. De a legrosszabb a közmunkában, hogy a legtöbb magyar településen ez az egyetlen megélhetési lehetőség, amit maga a politikai hatalom ad, vagy épp nem ad ha kedve tartja. Ezzel az emberek többségét függővé teszi a politikai hatalom. Mondhatjuk azt is hogy az ilyen településeket a politikai vezető, aki a munkát adja élet halál ura lesz a településen! Ha rám szavazol lesz munka , ha sokat beszélsz nem lesz munka..stb. Egy ilyen településen az emberek ki vannak téve a politikai vezető lekezelő, megalázó, zsarnokoskodó büntető eljárásainak, programjainak! Legitim módon alá vannak vetve több esetben a politikai vezető önkényes, támadó szabályainak, melyeket ha nem tartanak be akkor a vezető hatalmat gyakorolhat az alávetett emberek életkörülményei felett!

A közmunka nem más, mint modern rabszolgaság!

Ha Cserdiben élnék, nem írtam volna meg ezt a jegyzetet, befognám a pofámat, és csak dicsérném a cserdi köcsögöt, hisz a családom megélhetése függne tőle.

A magyar kapitalista tőkéstársadalomnak, és az általuk irányított magyar politikai elitnek kell egy példa, hogy bizonyítsák milyen jó a közmunka, milyen jó a modern rabszolgaság, ezért aztán tolják Cserdit, és Bogdánt. Cserdi nem más, mint hamis politikai propaganda.

Ha esetleg Bogdán László is olvasná az írásomat, csak egyre kérném, soha többé ne beszéljen a magyar cigányságról általánosságban! Én elhiszem neki, hogy cserdi romák olyanok, amilyennek ő leírja őket, azt is elhiszem, hogy a cserdi cigányoknak jó ez az élet, jó nekik a közmunka, javultak az életkörülményeik. Hála a jó istennek örülök neki. De vannak ebben az országban olyan roma csoportok is akik szinte semmiben nem kívánnak vele közösséget vállalni. Nem vagyunk bűnözők, mindannyiunknak szakmája van. Nem vagyunk rabszolga-lelkületűek, mi nem akarunk közmunkások lenni. Mi a valós normál munkaerőpiacon akarunk dolgozni. A mi közösségünk a történelem során tett már az asztalra, a magyar társadalom javára, nagyon sokat. Ezért ez nekünk kijár. Ezt mi nem kérjük, hanem követeljük.

Az egyetlen ügy ami mentén a sokszínű kultúrával rendelkező cigányságnak össze kéne fognia az a rasszizmus elleni harc. Semmi másban nem egyezünk egymással.

Radics Béla 

csak egy cigány, a muzsikus-szegkovács közösségből

2015.08.20.

2012. május 16., szerda

Földről az angyal!?

Elindultam a Vodafone "Főállású Angyal" pályázatán. Ennek kapcsán osztom meg 2 évvel ezelőtti cikkünket, melyet Baranyecz János okleveles tapasztalati szakértővel írtunk közösen. Most a "föld angyalainak" szüksége van, egy "főállású angyalra".



Földről az angyal!?
avagy eggyel több polgári szakma, vagy a remény angyalai?

Hogy mi a szegénység definíciója?
Annak csak egy éhen haldokló a megmondhatója.
Neked már az is baj, ha száraz a kenyér
nincs amit rá kenj, vagy hozzá egyél.
Szoba-konyhámban már nem ég a villany, ez nekem most a nagy bajom,
de Józsi a parkban nem fagy meg? Vagy nem verik agyon?
Mindenki számára nagy rossz a sajátja, de akkor jó az ember, ha a másét is látja!
Nem elég a bajt sajnálni, felfedni, ha igazi ember vagy, ellene kell tenni!
Nézz elesett társad alvatlan szemébe,
s ha kell, menj be érte a szemétbe.
Simogasd meg kócos haját akkor is, ha ragad
ne érezd a szagát, képzeld a helyébe magad!
Lehet, hogy ő is így tekintett másra, mígnem az élet ily mélyre leásta.
Nem tudhatod milyen sors vetette erre, s vajon nem ugyanez veled is a terve?!
Mindent összevetve, akkor vagyok szegény,
Ha magamnak s másoknak nem adhatok reményt!*

A szegénységben élők egy valamiben biztosan gazdagok: a saját és mások szegénységével kapcsolatosan szerzett tapasztalatukban. Ma már látni lehet (korábban is látni lehetett, csak nem tudatosult) hiábavaló fáradozásnak bizonyult ezt mással, így tudományos ethoszokkal, szakzsargonnal, sztereotípiákkal és áltudományos módszerekkel (esetkezelés) helyettesíteni.
Hogy kik ők? Benne van a nevükben. Tapasztaltak. Éltek vagy élnek az utcán, kikapcsolták a villanyukat, csirkelábból készítik a vasárnapi ebédet és a gyerekeik egymás kinőtt ruháit hordják - mondhatni hétköznapi hatalomnélküli emberek.
Van köztük, aki a részeg apja elől az intézetbe menekült, van akit vertek, van aki sokszor éhes volt, van akit szerettek a szüleik, de van akinek a cigánytelep nyomorából csak zsíros kenyérre tellett, vagy még arra se.
Egy biztos, nem adták fel és ami még ennél is fontosabb, nem csak a maguk bajával bíbelődnek, hanem minden szegény, elnyomott emberével. 
Ha kell szép szóval, ha kell radikálisan!
Te barátom, ki most e sorokat olvasod voltál e már úgy, hogy mikor hidegével megérkezett a sötét nem volt hol lehajtanod a fejed?
Se barát, se család csak a hideg, a sötét, és Te?
Azt mondod na és? Próbáld meg napokig, évekig!
Nincs hol fürdened, nincs mit enned, és lassan a büszkeségedet emészted fel.
Aki még nem volt kilátástalan helyzetben az csak sejti, hogy ez nem teasütemény!
A tapasztalati szakértőkre több - akár egymással is konkuráló, szembenálló - szerep vár. Erről gondoskodik majd az őket végső soron felszívó munkaerőpiac. Hiszen a mindenre kiterjedő és - ható tőkés viszonyok között aligha lehet úgy ,,alul-" és ,,ellendolgozni" csak ha magában a rendszerben dolgoznak - legalábbis legálisan és biztosítva mindeközben a viszonylagos biztos saját egzisztenciát is. Nem halhat éhen, ,,ottogross" módjára minden érintett. Ezért lesznek olyanok, akik a nyomor végett aluliskolázottságra kárhoztatott emberek érdekeit velük vállvetve képviselik, kérelmeiket, feljelentéseiket, beadványaikat, panaszaikat megírják, a ,, nagy embereket" oldalba bökik, és elmondják nekik, mire van IGAZÁN szükségük az embereknek, hogy kijöjjenek ebből a helyzetből. És azért is lesznek, hogy egyetlen lánynak se kelljen egy tál ételért, vagy egy fekhelyért oda adnia magát egy utált embernek, hogy ne kelljen lehajtott fejjel elviselnie egy szülőnek a főnöke általi megaláztatást, mert különben nem tudna ételt adni a gyerekeinek.

A szegénység nem sors - ha van aki melléd áll (!) - hanem átmeneti állapot!!!
,,Segíts magadon és másokon!" - Ez az a közhely, aminek igazán helye van a leendő tapasztalati szakértők között.
Tapasztalataik és szerzett tudásuk által kiállhatnak a gyerekekért, idősekért, a hajléktalanokért, a romákért, a származásuk, szexuális orientációjuk vagy vallásuk miatt kirekesztettekért, a nők jogaiért, egyszóval a MINDEN EMBERT MEGILLETŐ TISZTELETÉRT!
Az élet terén számos probléma adódik és ha fel tudják rá hívni a figyelmet, sőt módjukban áll besegíteni, leleplezni a hétköznapi elnyomás rejtett, alig látható arcait (erőszak, hatalomnélküliség, kulturális elnyomás, kirekesztettség, kizsákmányolás) vagy akár csak egy tapasztalatból származó tanáccsal kisegíteni az érintetteket, ,,elvetni" közöttük a kritikus gondolkodás csíráit, akkor már létjogosultnak és a remény angyalainak érezhetik magukat.
Mindenesetre a kapitalizmust meghaladni kívánó, mára ebben vereségre álló szakmák (pszichológia, szociális munka) sorában, ezek partvonalán felnövő a kapitalista gondolkodást (egyéni felelősség, tulajdon tisztelet, munkamítosz, haszonelvűség, normatív vallástudat) magából kizáró - de legalábbis ennek lehetőségét magában foglaló - tapasztalati szakértők megjelenése reményt adhat, minden olyan szakembernek, aki az ember emancipációján és humanizálásán dolgozik.
Reméljük, rajtuk (tényleg) nem fog múlni!

Branyó - Pumukli

Branyó alias Baranyecz János - tapasztalati szakértő
Pumukli alias Ferencz Norbert - radikális szociális munkás

* Baranyecz János Szegénység c. verse