Nagyot megy a legismertebb közösségi oldalon a szociális miniszter alábbi posztja, melynek első mondata maga a szociális munka kasztrációja.
Sok liberális szaki, magát professzionális szakembernek valló, semmiről semmit nem gondoló technokrata/szociális szakember rohan kifejezni “na igen, ez a szociális munka, végre…”.
Miközben ennyire ártalmas és romboló aligha lehetne egy ilyen kis ártatlannak tűnő kiállás a szociális munka mellett a gondoskodáspolitikával szemben.
Ideológia: ideológia [ë] főnév ..iát, ..iája
1. “Egymással összefüggő eszmék, képzetek, fogalmak rendszere, amely a társadalmi tudat különféle formáiban, politikában, erkölcsben, tudományban, művészetben, vallásban fejeződik ki; a társadalmi lét tükröződése az emberek tudatában, a világnézet alkalmazása a társadalmi jelenségek felfogására, értékelésére.” forrás: A magyar nyelv értelmező szótára
ideológia – ‘egy korszak, egy osztály, egy párt által vallott eszmék, nézetek összefüggő rendszere’. – ideológus: ‘egy eszmerendszer kidolgozója, képviselője’. – ideologikus: ‘egy eszmerendszerrel kapcsolatos, attól függő vagy arra hivatkozó’.
Nemzetközi szócsalád a görög idea (‘eszme, fogalom’) és logosz (‘vélemény, tanulmány’) elemekből. Lásd még idea, ideogramma. forrás: Magyar etimológiai szótár
“A szociális munka olyan gyakorlat alapú szakma és tudományág, amely elősegíti a társadalmi változást és fejlődést, a társadalmi összetartozást, valamint az emberek hatalommal való felruházását és felszabadítását. A társadalmi igazságosság, az emberi jogok, a közös felelősségvállalás és a különbözőségek tiszteletének elvei központi helyet foglalnak el a szociális munkában. A humán és társadalomtudományok elméleteivel, valamint a helyi tudásokkal felvértezve a szociális munka embereket és rendszereket aktivizál, hogy választ adjon az élet kihívásaira és előmozdítsa a jóllétet.
A fenti definíció egyes részei a nemzeti és/vagy helyi szinteken nagyobb jelentőségűek lehetnek.” forrás: A szociális munka globális definíciója
Még maga a nemzetközi definíció is hangsúlyozza: “elméletekkel felvértezve…aktivizál…”
A szociális munka eddigi története éppen az, hogy különböző elméletek mentén szerveződött és szervezte magát vagyis valósította meg hol a társadalmi szolidaritást, hol pedig a karitatív jellegű segítségnyújtást.
Ilyen téren a szociális munka nem tud más lenni, mint ideológia. Ahogy néhány kolléga korábban találóan megjegyezte:
a gondoskodáspolitika egy konstrukció.
Ahogyan a szociális munka is az.
Karam Khella köreinkben méltán találó megfogalmazásában a nyugati típusú, a fejlett világban jelenleg megvalósuló fősodrú szociális munka “ a kapitalizmus ápolója” vagyis ezen funkcióra konstruálták.
A társadalmi igazságosság vagy a különbözőségek tisztelete micsoda ha nem ideológia?
A “felszabadításról” nem beszélve!
Érdekes nem igen hallom hogy bárki megkérdezné, mi alól kell felszabadítani?
Vagy mi is ez a felszabadítás, hiszen ha szükséges akkor az azt jelenti hogy van valami elnyomás is?!
S igen a gondoskodáspolitikával sem az volt a gond, hogy értékalapú volt, hanem az, - hogy szerintünk, akik más alapvető értékek mentén képzelik el a szociális munka elméletét és gyakorlatát - a következményeket, a tűzoltást és a társadalmi osztályharcok (le)csillapítását célzó ideológiája, mely nem összeegyeztethető vagy csak kis részben a hagyományos szociális munka ideológiájával, hát még a kritikai és radikális szociális munka szellemiségével.
A szociális munka sok helyütt a világban éppen értékorientáltságának köszönhetően nehezen boldogul az akadémia világában s így nem is igen veszik komolyan, mint tudományt.
Ellenben közvetlen kapcsolata a legkülönfélébb emberekkel, - akik végső soron ily vagy oly módon mégis a létező/fennálló társadalmi gazdasági rendszer, a kapitalizmus mellékhatásait elszenvedő - áldozatokkal fenyegetettséget jelent a mindenkori hatalom (jellemzően képviseleti típusú) gyakorlói szemében.
A szociális munka akkor amikor a családok, a nélkülözők, lakástalanok vagy épp kirekesztett társadalmi csoportok mindennapi életében van jelen, akkor a részvételisége önmagában ellenhatalmi potenciál a kizárólag képviseletiségen alapuló hatalomgyakorlókkal szemben.
Ma a legfőbb segítségnyújtás a hatalommal való felruházás, a tanult tehetetlenségből való kimozdítás lenne.
A szociális munka egy olyan szakma és hivatás, melyet értékek, eszmék és ezek rendszere hat át és segítségnyújtó vagy társadalmi szolidaritást célzó gyakorlata önmagában ezen különböző értékek mentén történő választás.
Ezen értékorientáltságra most nagy veszélyt jelent az értéksemlegesség álarcában sunyiskodó a technokrata, elidegenítő, professzionalizmus ideológiáját képviselő jogászi hozzáállás, mely ideális partnert találhat magának az esetmenedzseri jellegű esetmunkát hirdetőkkel.
Ezzel kapcsolatban javasoljuk korábbi bejegyzésünket, mely a professzionalizmus eszközének az esetmunkának a kritikáját ismerteti az 1970-es évekből.
"A szociális munka nem ideológia, hanem szakma.
Az elmúlt években a szociálpolitika helyét egy új fogalom, a „gondoskodáspolitika” kezdte átvenni a Fidesz kormányzati kommunikációjában. Bár egyre szélesebb körben használták, máig nem alakult ki mögötte világos, tudományosan megalapozott szakmai rendszer.
A gondoskodáspolitika vallási orientációja és „atyáskodó” szemlélete ellentétben áll a modern szociális munka felhatalmazási- és jogközpontú felfogásával.
A gondoskodáspolitikai megközelítés nagyon eltér a nemzetközi szociális munka alapelveitől, amelyek az emberi jogokra, a társadalmi igazságosságra és az emberek megerősítésére épülnek.
A szociális munka évtizedek alatt kialakult, folyamatosan fejlődő hivatás és tudományterület. Hisszük, hogy a politikai brandépítés helyett korszerű képzésekre, folyamatos párbeszédre, valamint olyan ellátórendszerre van szükség, amely valódi segítséget nyújt az arra rászorulóknak.
Szerintünk a magyar szociálpolitikának a szakmai tudásra, a nemzetközi tapasztalatokra és az emberi méltóság tiszteletére kell épülnie — nem ideológiai alapú átnevezésekre. Mi ezen dolgozunk!" Kátai-Németh Vilmos szociális miniszter bejegyzése
