2022. július 16., szombat

Lakhatási Minimum - szociális munkás munkacsoport javaslatai

 

Még 2021 októberében állított össze a munkacsoport egy 11 pontból álló javaslatcsomagot (ez egy nyersebb anyag) majd már 2022 elején a 6 főre duzzadó munkacsoport az alábbi javaslatokat dolgozta ki a Lakhatási Minimum (https://lakhatasiminimum.hu) 20. pontjában megfogalmazott szociális munka finanszírozásának növelése hátteréül:

"20. A lakhatással kapcsolatos eladósodás, a lakásvesztés megakadályozása, illetve a hajléktalanságból való kivezetés érdekében elengedhetetlen a szociális munka finanszírozásának növelése, a szociális szakma anyagi megbecsülésének megteremtése, a szociális szférában dolgozók szakmai fejlődésének biztosítása."


  1. A probléma rövid leírása:

A családsegítő szolgálatoknál működő adósságkezelők és maguk a családsegítők is későn, vagy egyáltalán nem értesülnek a tartozásról akkor, amikor még ez kezelhető lenne. Mivel a lakásvesztés megelőzése a jogcím nélküliség megelőzésénél kezdődik ezért a jelzés a lakásszerződés hosszabbítás előtt is indokolt. 

Mit lehet ez ügyben tenni:

Lakhatási jelzőrendszer kialakítása, a gyermekvédelmi jelzőrendszerhez hasonlóan.

45-60 napot meghaladó adósság, illetve lakásszerződés-hosszabbítást megelőző 30. napon esedékes állapot esetén a lakhatási jelzőrendszer keretében az illetékes vagyonkezelő és/vagy közös képviselet, lakásügyi osztály jelzéssel él a területileg illetékes szociális intézmény felé adósságkezelés céljából. 


  1. A probléma rövid leírása:

A szociális bérlakások és lakásügynökségi lakások bérlőit korábbi bizonytalan lakhatásuk és szegénységükből adódó nehézségeik sérülékenyebbé teszi más társadalmi csoportokhoz képest, ezért pszicho-szociális támogatásuk indokolt. 

Mit lehet ez ügyben tenni:

Lakhatási mentorhálózat kialakítása. Lakásügynökségi lakások, illetve szociális bérlakások esetében a sikeres pályázó/kérelmező legalább 1 szociális felsőfokú végzettségű szakembert is kapjon.


  1. A probléma rövid leírása:

A lakásfenntartási támogatás visszavezetéséhez elengedhetetlen ennek az amúgy központilag, egységes összegnek a “svájci” indexálása. 

Mit lehet ez ügyben tenni:

Jogszabályban lefektetni a lakásfenntartási támogatás szabályozását a fentiek szerint.


  1. A probléma rövid leírása:

Az önkormányzati bérlakások esetén a közös költség ún. különszolgáltatási díj néven kerül kiszámlázásra, melyet sok esetben települési szinten kiegészít egy ún. adminisztrációs díj, melyet a helyi vagyonkezelők számláznak “ügyintézés, postázás” címen még akkor is, ha digitálisan történik a számlabefizetés. Ezen két tételből (különszolgáltatási és adminisztrációs díj) összeálló összegek sok esetben a teljes lakásfenntartási költségek 30-60%-át teszik ki, jóval meghaladva a lakásbérleti díjak összegét. Az összegek mértéke a lakástv. rendelkezései alapján lokális szinten kerül megállapításra, így pedig nagy egyenlőtlenségek tapasztalhatóak ezen a téren. Ahogyan a tartalmában is különbségek tapasztalhatók, hiszen például a felújítási alap, vagy a tartalékképzés nem közvetlenül a lakhatással összefüggő költségelem, mégis sok esetben ráterhelik a bérlőre.

Mit lehet ez ügyben tenni:

Lakástörvényben szabályozott egységes tartalmú és mértékű/összegű különszolgáltatási díj meghatározása önkormányzati és egyéb szociális jellegű vagy lakásügynökségi (szociális, költségelvű, piaci) lakások esetében.


  1. A probléma rövid leírása:

A szociális területen dolgozók teljeskörű bérrendezése, a szociális ellátórendszer a közfeladatot ellátó ágazatok között a legalacsonyabb átlagbérrel rendelkezik, ilyen feltételek mellett a szociális szakemberek pályán tartása és az új dolgozók belépése (szakember utánpótlás) problémás.

Mit lehet ez ügyben tenni:

Ágazati illetményrendszer rendezése. A bérek értéktartását meg kell oldani, (fenntartótól függetlenül) elengedhetetlen a bértábla éves indexálása (indexálás lehet több módon, mindenkori minimálbérhez vagy, mint az országgyűlési képviselők esetében a nemzetgazdasági átlagbérekhez). A végzettségek és a szakmai tapasztalat szerinti bértábla megtartása, melyben a szintlépéshez a fenntartótól függetlenül beszámításra kerüljön az ágazatban eltöltött munka- és jogviszony ideje. Jó mintaként az egészségügyi bérrendezés szolgálhat. A középfokú végzettségűek esetében egy az egyben kellene alkalmazni a szociális ágazatra, míg a mintegy 13500 főiskolai végzettségű szakember legalább a diplomás minimálbérrel és ehhez indexált bértáblával, míg, az egyetemi végzettségű szakemberek (2900 fő) pedig az orvosokhoz hasonló bérezésben javasoltak részesülni.


  1. A probléma rövid leírása:

A szociális ágazat jelentős munkaerőhiánnyal küzd. Ráadásul a szakmai létszámirányszámok és a létszámminimum normák alapján az ágazatból a tavalyihoz képest is, jelenleg mintegy 11 ezer szakember hiányzik. A meglévő szociális ellátórendszer működtetése is akadozik, amivel az amúgy szociális szolgáltatást igénylők és arra jogosultak alkotmányos/emberi jogai sérülnek, életminőségük csökken.

Mit lehet ez ügyben tenni:

A bérrendezésen kívül ill. ezzel párhuzamosan a munkakörülmények javítása:

  • szigorúan betartatni a 15/1998 NM rendelet 1. számú mellékletében foglaltak alapján a gyermekjóléti és gyermekvédelmi személyes gondoskodás formáinak szakmai létszám irányszámait és létszámminimum normáit (pl: minden 25 ellátott családra 1 fő családsegítő), 

  • rekreációs szabadság (pl: 5 évente 6 hónap képzési fizetett szabadság),

  • szociálisok 40 (40 év szociális ágazatban /állami, önkormányzati, egyházi, civil/ eltöltött jogviszony után nyugellátásra jogosult, ebbe a képzési idő is beleszámítandó),

  • az ágazatban dolgozók egységes heti munkaideje a fokozott pszicho-szociális megterhelés miatt maximum 36 óra.


  1. A probléma rövid leírása:

A települési önkormányzatoknál jelenleg piaci-közgazdasági alapon kezelik a közösségi lakásvagyont. A vagyonkezelés így indokolatlanul eltúlzott kizárólagossággal rendelkezik a területen, ami ellentmond a közösségi lakásvagyon szociálpolitikai funkcióinak. Piaci szempontok uralkodnak egy alapvetően közcélokat szolgáló szegmensben.

Mit lehet ez ügyben tenni: A települési lakásgazdálkodás elsősorban közösségi célzatú, így pedig népjóléti alapon történik a lakások bérbeadása. Ezért a közeljövőben vagyonkezelők helyett lakásügynökségekbe kell bevonni a közösségi- és a nem hasznosított magán-lakásvagyont. 

Szociális lakhatási divízió kialakítása.