2016. december 14., szerda

A Szociális Munka Napja munkaszüneti nap lett

Aligha túlzás azt mondani, hogy történelmi - legalábbis szociális munka történeti - jelentőségű esemény zajlott le 2016. december 13-án keddi napon a parlamentben.
Természetesen, akik követték az eseményeket, vagy majd visszaemlékeznek azoknak 2016. november 4.-ét (az MKKSZ Szociális Országos Szakmai Tagozat Elnökségének sztrájkfelhívása) illetve 2016. november 10-ét is érdemes feljegyezni, amikor az MKKSZ Szociális Országos Szakmai Tagozata is megszavazta, majd a szakszervezet elnöke Boros Péterné a Szociális Munka Napja Konferencián bejelentette, mint sztrájkkövetelést: hogy a Szociális Munka Napja fizetett munkaszüneti nap legyen!





Vagyis a hazánkban éppen a 30. évfordulóját ünneplő modern kori szociális munka (családsegítés), - mely így fiatalabb, mint e sorok szerzője - aktív érdekvédőinek és szervezett dolgozóinak sztrájkkövetelése és az ezt követő sztrájktárgyalások eredményeként, törvény nyilvánítja munkaszüneti nappá november 12-ét, amely nap tulajdonképpen az első nemzetközi és regionális Szociális Munka Akciónap volt.  IFSW Hírlevele (3/97-1-98)

Joggal mondhatjuk el, hogy a fiatal felnőttkorban lévő hazai modern szociális munka, 30. életévét éppen átlépve ténylegesen is útelágazáshoz ért, amely útelágazástól az útja vezethet a bírósági vádlottak padjától a helyettes államtitkár tárgyalóasztaláig, (ahogyan ezen sorok írójának is) de végeredményben továbbra is folytathatja rendszerjobbító vagy inkább a nélkülözéseket elviselhetőbbé tevő emberarcú törődéssel és segítéssel éppúgy, ahogyan az elesettek megszervezését célzó közösségszervező programokkal és a legelesettebbek tudatosításával.
De ezek mellett elengedhetetlen saját maga tudatosabbá és így saját magát is komolyabbá tevő, felelős és döntésképes magatartás tanúsítása, mely utóbbi jellemző egyre inkább szükségszerűen sajátja a szociális szakembereknek.

Természetesen igen ellentmondásos lett ez a törvény, nem csak az előterjesztők miatt: Balog Zoltán és Lázár János miniszterek mellett, - akik eredetileg voltak a törvényjavaslat benyújtói, - szerencsére csatlakozott november 21-én az egyik szociális munkás végzettségű országgyűlési képviselő Kovács Sándor (DE - NYFK) is.
Hanem azért is, mert a törvény második felébe bekerülő a miniszteri húzd meg ereszd meg játéknak köszönhetően a szociális munka napjának munkaszüneti nappá nyilvánítása mellett a törvény eltörli a közszolgálati tisztviselők kedvezményét (a Köztisztviselők Napját), amely így egy másik szakmai közösséget büntet.

A többi szociális munkás végzettségű honatya közül a FIDESZ színeiben politizálók Bencsik, Kara, Tasó és a szociálpolitikus Csizi támogatta a törvényjavaslatot. A Jobbik színeiben politizáló szociálpedagógus Vágó Sebestyén tartózkodott 52 másik képviselőtársával együtt. Feltehetőleg a fenti ok miatt nem támogatta a törvényjavaslatot a bölcsész Kész Zoltán és a geográfus Szabó Szabolcs független képviselők de a 4 felsőfokú szociális végzettségű és 1 szociálpolitikus mellett további 118 képviselő támogatásával a parlament elfogadta a törvényjavaslatot.

Így lett 2017-től november 12, törvényileg is a Szociális Munka Napja.


kapcsolódó anyag:
MKKSZ Szociálisok Hírlevél
elfogadott törvénytervezet

2016. december 11., vasárnap

"Miért haragszom a cserdi csodára!?"


Radics Béla tapasztalati szakértő írása, mely eredetileg 2015 nyarán jelent meg - saját blogjában, ami azóta megszűnt - itt most változtatás nélkül újraközöljük a szerző engedélyével:


Miért haragszom a cserdi csodára, miért nem szeretem a köcsögmentesítő köcsögöt? Hiszen olyan fantasztikus eredményeket ért el, hogy az egész xenofób, rasszista, előítéletes magyar társadalom a csodájára jár politikai hovatartozástól függetlenül! Miért haragszom rá, irigy vagyok az eredményeire?

Megpróbálom megfogalmazni, mi a bajom Bogdán László Cserdi polgármesterrel!

Haragszom rá a médianyilatkozatai miatt, amivel talán a tudatán kívül, de nagyon sokat árt a magyar cigányságnak, és a magyar társadalomnak!

Mit mond Bogdán minden egyes médianyilatkozatában általánosságban a magyar cigányságról úgy összegezve? Mit üzen a többségi társadalomnak?

Bogdán azt mondja a magyar cigányság munkakerülő, kéregető, tele bűnöző hajlamokkal, szívesen élősködnek, nem szeretnek tanulni, de egy erős, szigorú, már-már diktatórikus vezető (mint Ő) munkára, és normális életre tudja őket „nevelni” különböző elrettentő programokkal, mint a börtönök meglátogatása, a szemetük átkutatása, és orruk alá dörgölése .. stb. Azt is mondja még Bogdán, hogy a közmunka jó, köszöni szépen jól megvannak!

Nos, ha valaki figyeli a magyar politikai retorikát, politikai propagandát, a Jobbik nevű neonáci, neonyilas párt ugyanezt kommunikálja a társadalmi, politikai közbeszédben. Sőt nem csak a jobbik, mert ebben a kérdésben politikai nagykoalíció, egyetértés van az összes magyar pártban, legyen az liberális, baloldali ..stb. A cigányok bűnözők, munkakerülők, nem tanulnak, de pl. kényszermunkatáborokban, megfelelő szigorral átlehet őket nevelni! Mivel Bogdán azt mondja, amit a többségében xenofób, rasszista, előítéletes magyar társadalom gondol rólunk ezért aztán Bogdán ma a magyar társadalom példaképévé vált! Már egyetemeken tart előadásokat, és újságírók hada kísérgeti a mindennapjait!

Azt is mondja még Bogdán, hogy Ő mondhat hülyeségeket, mert Ő iskolázatlan.

Nos, innen is üzenném neki, hogy ez nem így van. Nem mondhat egy településvezető politikus hülyeségeket, mert azzal nagyon sokat árt a népének, és a társadalomnak! Találtam is erre egy jó idézetet:


Radics Béla tapasztalati szakértő

„A világon semmi sem veszélyesebb, mint az őszinte tudatlanság és a lelkiismeretes butaság.” [Martin Luther King, Jr]

Ha Bogdán csak és kizárólag a cserdi cigányokról beszélne, őket jellemezné csak, és ezt ki is hangsúlyozná, akkor azt mondanám csinálja semmi közöm hozzá. Majd ha a cserdi romáknak nem tetszik megvédik magukat! De Bogdán általánosságban beszél a cigányságról, holott tudnia kéne, hogy a romák között óriási különbségek vannak úgy történelmileg, kulturálisan, nyelvileg, szokások, hagyományok, mint viselkedési módokban, de még genetikailag is! Nincs egységes cigányság semmilyen téren.

Hogy érthetően szemléltessem a roma csoportok közötti különbségeket, vegyük néhány mondat erejéig Bogdán, és a saját roma közösségemet! Bogdán beás, és a lovári oláhcigány csoportból származik. Míg én Kárpát roma vagyok (romungró) muzsikus-szegkovács közösségből, ősi nevünkön Paibánók. A Kárpáti cigányok már évszázadok óta egyes történészek szerint már a honfoglalás óta Magyarországon élnek! Szinte 100%-ban asszimilálódott, a társadalomba beilleszkedett csoport vagyunk! Míg az Oláh, és beás cigányok az 1800-as években érkeztek Magyarországra Románia felől, ahol évszázadokig rabszolgaként éltek! Míg Bogdán ősei az erdő mélyén bujkáltak, mert szinte minden országban üldözték őket az eltérő kultúrájuk miatt, addig az én őseim, magyar katonák, honvédek, nemzetőrök voltak, vagy épp az angol királyné ütötte őket lovaggá, és a német császárnak zenéltek, fegyvereket gyártottak a magyar végváraknak, lovakat gyógyítottak, patkoltak...stb. De példának okáért míg a vándor beás, és oláhcigányok ellen üldöző törvényeket hoztak a Horthy rendszerben, addig az én nagymamám ugyanabban a korszakban, a falu papjának a házvezetőnője volt. A Falu elöljárói, és különböző ünnepségeken az egész falu a nagyanyám főztjét ette. Dédapám köztiszteletben álló szegkovács, és kisbirtokos volt a faluban. A 60-70-es években, amikor országszerte a védőnők kényszer-mosdatni jártak a telepeken egyes roma csoportokat, abban az időben az én apán a faluban a szikvízüzem vezetője volt, s az egész falu az általa készített szódát itta, s a falu közepén laktunk! Minden egyes ősöm rokonom, testvérem akiket csak ismerek elvégezte az elemi iskolát, és szakmát tanult, vagy neves zenész lett. A nagynénéim a kommunista rendszerben, még a traktorvezető vizsgát is letették nő létükre. A Kárpáti szegkovács cigányok mind ilyenek a kultúrájukat nem adták fel de mind beilleszkedtek, és hasznos tagjaivá váltak a magyar társadalomnak! Ennek okán aztán a Bogdán állításai az én közösségemre nem lehet jellemző. A Mi gyerekeinket ne akarja vinni elrettentésképp börtönlátogatásra, mert a mi kultúránkban a törvénnyel való összeütközés a közösségből való kiközösítés bűntettével járt!

Tehát sem politikailag, sem történelmileg, sem kulturálisan, sem társadalmilag egységes cigányság nem létezik, ennek okán sem Bogdánnak sem más politikai vezetőnek nem szabadna a cigányságra általános jellemzőket, s megállapításokat tennie!

Bogdán azt is mondja, hogy Ő nem akar egyik politikai oldal ribanca sem lenni! Pedig az..politikai ribanc... csak butaságában talán Ő maga sem tudja! Bogdán politikus, településvezető, így egy bizonyos szinten a magyar államhatalmat képviseli! Ezt a retorikájával is megerősíti, hisz dicséri Orbán munkaalapú társadalom nevű agymenését, és dicséri a közmunkát! A közmunka jó mondja Ő … annak ellenére, hogy a tudomány, a világ legnevesebb szaktekintélyei, és a legnevesebb magyar társadalomtudósok is ennek az ellenkezőjét állítják!

A közmunka rossz, mert nem termel profitot. A közmunka rossz, mert konzerválja a nyomort A közmunka rossz, mert ugyanazért, sőt sok esetben több munkáért kevesebb fizetést kapnak, mint amennyit a normál munkaerőpiacon kap egy alkalmazott! Ez hátrányos megkülönböztetés. De a legrosszabb a közmunkában, hogy a legtöbb magyar településen ez az egyetlen megélhetési lehetőség, amit maga a politikai hatalom ad, vagy épp nem ad ha kedve tartja. Ezzel az emberek többségét függővé teszi a politikai hatalom. Mondhatjuk azt is hogy az ilyen településeket a politikai vezető, aki a munkát adja élet halál ura lesz a településen! Ha rám szavazol lesz munka , ha sokat beszélsz nem lesz munka..stb. Egy ilyen településen az emberek ki vannak téve a politikai vezető lekezelő, megalázó, zsarnokoskodó büntető eljárásainak, programjainak! Legitim módon alá vannak vetve több esetben a politikai vezető önkényes, támadó szabályainak, melyeket ha nem tartanak be akkor a vezető hatalmat gyakorolhat az alávetett emberek életkörülményei felett!

A közmunka nem más, mint modern rabszolgaság!

Ha Cserdiben élnék, nem írtam volna meg ezt a jegyzetet, befognám a pofámat, és csak dicsérném a cserdi köcsögöt, hisz a családom megélhetése függne tőle.

A magyar kapitalista tőkéstársadalomnak, és az általuk irányított magyar politikai elitnek kell egy példa, hogy bizonyítsák milyen jó a közmunka, milyen jó a modern rabszolgaság, ezért aztán tolják Cserdit, és Bogdánt. Cserdi nem más, mint hamis politikai propaganda.

Ha esetleg Bogdán László is olvasná az írásomat, csak egyre kérném, soha többé ne beszéljen a magyar cigányságról általánosságban! Én elhiszem neki, hogy cserdi romák olyanok, amilyennek ő leírja őket, azt is elhiszem, hogy a cserdi cigányoknak jó ez az élet, jó nekik a közmunka, javultak az életkörülményeik. Hála a jó istennek örülök neki. De vannak ebben az országban olyan roma csoportok is akik szinte semmiben nem kívánnak vele közösséget vállalni. Nem vagyunk bűnözők, mindannyiunknak szakmája van. Nem vagyunk rabszolga-lelkületűek, mi nem akarunk közmunkások lenni. Mi a valós normál munkaerőpiacon akarunk dolgozni. A mi közösségünk a történelem során tett már az asztalra, a magyar társadalom javára, nagyon sokat. Ezért ez nekünk kijár. Ezt mi nem kérjük, hanem követeljük.

Az egyetlen ügy ami mentén a sokszínű kultúrával rendelkező cigányságnak össze kéne fognia az a rasszizmus elleni harc. Semmi másban nem egyezünk egymással.

Radics Béla 

csak egy cigány, a muzsikus-szegkovács közösségből

2015.08.20.