2016. december 11., vasárnap

"Miért haragszom a cserdi csodára!?"


Radics Béla tapasztalati szakértő írása, mely eredetileg 2015 nyarán jelent meg - saját blogjában, ami azóta megszűnt - itt most változtatás nélkül újraközöljük a szerző engedélyével:


Miért haragszom a cserdi csodára, miért nem szeretem a köcsögmentesítő köcsögöt? Hiszen olyan fantasztikus eredményeket ért el, hogy az egész xenofób, rasszista, előítéletes magyar társadalom a csodájára jár politikai hovatartozástól függetlenül! Miért haragszom rá, irigy vagyok az eredményeire?

Megpróbálom megfogalmazni, mi a bajom Bogdán László Cserdi polgármesterrel!

Haragszom rá a médianyilatkozatai miatt, amivel talán a tudatán kívül, de nagyon sokat árt a magyar cigányságnak, és a magyar társadalomnak!

Mit mond Bogdán minden egyes médianyilatkozatában általánosságban a magyar cigányságról úgy összegezve? Mit üzen a többségi társadalomnak?

Bogdán azt mondja a magyar cigányság munkakerülő, kéregető, tele bűnöző hajlamokkal, szívesen élősködnek, nem szeretnek tanulni, de egy erős, szigorú, már-már diktatórikus vezető (mint Ő) munkára, és normális életre tudja őket „nevelni” különböző elrettentő programokkal, mint a börtönök meglátogatása, a szemetük átkutatása, és orruk alá dörgölése .. stb. Azt is mondja még Bogdán, hogy a közmunka jó, köszöni szépen jól megvannak!

Nos, ha valaki figyeli a magyar politikai retorikát, politikai propagandát, a Jobbik nevű neonáci, neonyilas párt ugyanezt kommunikálja a társadalmi, politikai közbeszédben. Sőt nem csak a jobbik, mert ebben a kérdésben politikai nagykoalíció, egyetértés van az összes magyar pártban, legyen az liberális, baloldali ..stb. A cigányok bűnözők, munkakerülők, nem tanulnak, de pl. kényszermunkatáborokban, megfelelő szigorral átlehet őket nevelni! Mivel Bogdán azt mondja, amit a többségében xenofób, rasszista, előítéletes magyar társadalom gondol rólunk ezért aztán Bogdán ma a magyar társadalom példaképévé vált! Már egyetemeken tart előadásokat, és újságírók hada kísérgeti a mindennapjait!

Azt is mondja még Bogdán, hogy Ő mondhat hülyeségeket, mert Ő iskolázatlan.

Nos, innen is üzenném neki, hogy ez nem így van. Nem mondhat egy településvezető politikus hülyeségeket, mert azzal nagyon sokat árt a népének, és a társadalomnak! Találtam is erre egy jó idézetet:


Radics Béla tapasztalati szakértő

„A világon semmi sem veszélyesebb, mint az őszinte tudatlanság és a lelkiismeretes butaság.” [Martin Luther King, Jr]

Ha Bogdán csak és kizárólag a cserdi cigányokról beszélne, őket jellemezné csak, és ezt ki is hangsúlyozná, akkor azt mondanám csinálja semmi közöm hozzá. Majd ha a cserdi romáknak nem tetszik megvédik magukat! De Bogdán általánosságban beszél a cigányságról, holott tudnia kéne, hogy a romák között óriási különbségek vannak úgy történelmileg, kulturálisan, nyelvileg, szokások, hagyományok, mint viselkedési módokban, de még genetikailag is! Nincs egységes cigányság semmilyen téren.

Hogy érthetően szemléltessem a roma csoportok közötti különbségeket, vegyük néhány mondat erejéig Bogdán, és a saját roma közösségemet! Bogdán beás, és a lovári oláhcigány csoportból származik. Míg én Kárpát roma vagyok (romungró) muzsikus-szegkovács közösségből, ősi nevünkön Paibánók. A Kárpáti cigányok már évszázadok óta egyes történészek szerint már a honfoglalás óta Magyarországon élnek! Szinte 100%-ban asszimilálódott, a társadalomba beilleszkedett csoport vagyunk! Míg az Oláh, és beás cigányok az 1800-as években érkeztek Magyarországra Románia felől, ahol évszázadokig rabszolgaként éltek! Míg Bogdán ősei az erdő mélyén bujkáltak, mert szinte minden országban üldözték őket az eltérő kultúrájuk miatt, addig az én őseim, magyar katonák, honvédek, nemzetőrök voltak, vagy épp az angol királyné ütötte őket lovaggá, és a német császárnak zenéltek, fegyvereket gyártottak a magyar végváraknak, lovakat gyógyítottak, patkoltak...stb. De példának okáért míg a vándor beás, és oláhcigányok ellen üldöző törvényeket hoztak a Horthy rendszerben, addig az én nagymamám ugyanabban a korszakban, a falu papjának a házvezetőnője volt. A Falu elöljárói, és különböző ünnepségeken az egész falu a nagyanyám főztjét ette. Dédapám köztiszteletben álló szegkovács, és kisbirtokos volt a faluban. A 60-70-es években, amikor országszerte a védőnők kényszer-mosdatni jártak a telepeken egyes roma csoportokat, abban az időben az én apán a faluban a szikvízüzem vezetője volt, s az egész falu az általa készített szódát itta, s a falu közepén laktunk! Minden egyes ősöm rokonom, testvérem akiket csak ismerek elvégezte az elemi iskolát, és szakmát tanult, vagy neves zenész lett. A nagynénéim a kommunista rendszerben, még a traktorvezető vizsgát is letették nő létükre. A Kárpáti szegkovács cigányok mind ilyenek a kultúrájukat nem adták fel de mind beilleszkedtek, és hasznos tagjaivá váltak a magyar társadalomnak! Ennek okán aztán a Bogdán állításai az én közösségemre nem lehet jellemző. A Mi gyerekeinket ne akarja vinni elrettentésképp börtönlátogatásra, mert a mi kultúránkban a törvénnyel való összeütközés a közösségből való kiközösítés bűntettével járt!

Tehát sem politikailag, sem történelmileg, sem kulturálisan, sem társadalmilag egységes cigányság nem létezik, ennek okán sem Bogdánnak sem más politikai vezetőnek nem szabadna a cigányságra általános jellemzőket, s megállapításokat tennie!

Bogdán azt is mondja, hogy Ő nem akar egyik politikai oldal ribanca sem lenni! Pedig az..politikai ribanc... csak butaságában talán Ő maga sem tudja! Bogdán politikus, településvezető, így egy bizonyos szinten a magyar államhatalmat képviseli! Ezt a retorikájával is megerősíti, hisz dicséri Orbán munkaalapú társadalom nevű agymenését, és dicséri a közmunkát! A közmunka jó mondja Ő … annak ellenére, hogy a tudomány, a világ legnevesebb szaktekintélyei, és a legnevesebb magyar társadalomtudósok is ennek az ellenkezőjét állítják!

A közmunka rossz, mert nem termel profitot. A közmunka rossz, mert konzerválja a nyomort A közmunka rossz, mert ugyanazért, sőt sok esetben több munkáért kevesebb fizetést kapnak, mint amennyit a normál munkaerőpiacon kap egy alkalmazott! Ez hátrányos megkülönböztetés. De a legrosszabb a közmunkában, hogy a legtöbb magyar településen ez az egyetlen megélhetési lehetőség, amit maga a politikai hatalom ad, vagy épp nem ad ha kedve tartja. Ezzel az emberek többségét függővé teszi a politikai hatalom. Mondhatjuk azt is hogy az ilyen településeket a politikai vezető, aki a munkát adja élet halál ura lesz a településen! Ha rám szavazol lesz munka , ha sokat beszélsz nem lesz munka..stb. Egy ilyen településen az emberek ki vannak téve a politikai vezető lekezelő, megalázó, zsarnokoskodó büntető eljárásainak, programjainak! Legitim módon alá vannak vetve több esetben a politikai vezető önkényes, támadó szabályainak, melyeket ha nem tartanak be akkor a vezető hatalmat gyakorolhat az alávetett emberek életkörülményei felett!

A közmunka nem más, mint modern rabszolgaság!

Ha Cserdiben élnék, nem írtam volna meg ezt a jegyzetet, befognám a pofámat, és csak dicsérném a cserdi köcsögöt, hisz a családom megélhetése függne tőle.

A magyar kapitalista tőkéstársadalomnak, és az általuk irányított magyar politikai elitnek kell egy példa, hogy bizonyítsák milyen jó a közmunka, milyen jó a modern rabszolgaság, ezért aztán tolják Cserdit, és Bogdánt. Cserdi nem más, mint hamis politikai propaganda.

Ha esetleg Bogdán László is olvasná az írásomat, csak egyre kérném, soha többé ne beszéljen a magyar cigányságról általánosságban! Én elhiszem neki, hogy cserdi romák olyanok, amilyennek ő leírja őket, azt is elhiszem, hogy a cserdi cigányoknak jó ez az élet, jó nekik a közmunka, javultak az életkörülményeik. Hála a jó istennek örülök neki. De vannak ebben az országban olyan roma csoportok is akik szinte semmiben nem kívánnak vele közösséget vállalni. Nem vagyunk bűnözők, mindannyiunknak szakmája van. Nem vagyunk rabszolga-lelkületűek, mi nem akarunk közmunkások lenni. Mi a valós normál munkaerőpiacon akarunk dolgozni. A mi közösségünk a történelem során tett már az asztalra, a magyar társadalom javára, nagyon sokat. Ezért ez nekünk kijár. Ezt mi nem kérjük, hanem követeljük.

Az egyetlen ügy ami mentén a sokszínű kultúrával rendelkező cigányságnak össze kéne fognia az a rasszizmus elleni harc. Semmi másban nem egyezünk egymással.

Radics Béla 

csak egy cigány, a muzsikus-szegkovács közösségből

2015.08.20.

2016. november 30., szerda

Szociális bértábla 2017

Az MKKSZ Szociális Országos Szakmai Tanácsa eredményes sztrájk tárgyalás sorozatot folytatott az Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális Államtitkárságával a szociális ágazatban dolgozók érdekében.
 Az elért eredmények:
Részben teljesült, hogy fenntartótól-, és jogviszonytól függetlenül valamennyi szociális ágazatban foglalkoztatott dolgozó számára biztosítson a kormány, mint munkaadó 2017. január 1.től 30%os keresetnövekedést.
Teljesült, hogy a Szociális Munka Napja, november 12. legyen fizetett MUNKASZÜNETI NAP, az erre vonatkozó törvényjavaslat T/12921 számon az Országgyűlés előtt van.





2016. november 16., szerda

Díjazottak (Szociális Munka Napja Konferencia)

Kalmár Szilárd, L. Ritók Nóra, Gálfi Brigitta és Bárócz Tímea
A 2016-os év díjazottjainak díjátadásán elhangzottak:

A nyertes egy olyan hiteles példát mutató asszony, aki Berettyóújfalun
 - egész életét a legelesettebb társadalmi csoportnak adja,
- roma gyerekeket tanít nemzetközileg is elismert eredménnyel,
-  megalkotta a szociális iskolát,
- létrehozta az Igazgyöngy Alapítványt, mely nemcsak a gyerekekéért, hanem a településen élő felnőttekért is mindent elkövet azért, hogy munkahelyük és ez által megélhetésük legyen. 
- nyomorszéle blogja a szakmában, de a széles olvasó közönség előtt is közismert:
a legsúlyosabb társadalmi kérdésekre irányítja rá a figyelmet, mint a mélyszegénység, kirekesztés, diszkrimináció.
- tevékenységének eredménye, hogy a gyerekeknek és családjaiknak jobb sorsra nyit munkatársaival együtt lehetőséget.
- művészete, pedagógiai munkássága mellett szociális szakmai tevékenysége is kiemelkedő.



2016 szociális szakmai díjat L. Ritók Nóra kapja.






A szociális szakma érdekvédelméért díjat egy olyan ember kapja, aki óvodapedagógusként kezdte pályáját, majd szociálpedagógia szakon végzett. A szociális ágazatban volt gyermekotthonban nevelő, fejlesztőpedagógus, családgondozó majd jelenleg is intézményvezető. Új ötleteivel, kezdeményezéseivel nem csak munkatársaira van hatással, hanem a városának életére is. Részt vett az MKKSZ Szociális Szakmai Tagozatának újjáalakításában és a mai napig az érdekvédelmi élet mozgatórugója nem csak Bácsalmáson: a díjat 2016-ban Bárócz Tímea kapja!






A díjakat az előző évi díjazottak adták át.


A SZMN Konferencia eddigi díjazottjai:

Év Szociális Szakembere díj

2013 Bende Anna
2014 Csató Zsuzsa
2015 Kalmár Szilárd
2016 L. Ritók Nóra


Érdekvédelmi munkáért díj

2013 Csikósné Dívják Mária
2014 Tóth László
2015 Gálfi Brigitta
2016 Bárócz Tímea

2016. november 6., vasárnap

Töprengések a Szociális Munka Napja Konferencia elé

"...verje meg az Isten a verejtékünket,
Verje meg veréssel egész életünket,
Ha tovább tengődünk ilyen kábult-árván,..."
(Ady)


A közelgő szociális munka nap (november 12.) kapcsán érdemes megállni kicsit és megpróbálni a kívülálló szemével reflektálni a szakmánkban zajló történésekre. Hiszen soha nem voltak ennyire ellentmondásos folyamatok a szociális ágazatban.

Miközben évek óta húzódik a szociális életpálya bevezetése és mindinkább az egyszerű halandó 4 lépcsős életpályájáról szóló vicc (lásd a képen) juthat az eszünkbe róla, addig álbotrányok (TEGYESZ-ben "zajlódott" molesztálások) és botrányok (bicskei gyermekotthon vezetőjének pedofil ügye) színezik, az amúgy jogi értelemben nem, de a gyakorlatban a munkaerőhiánynak köszönhetően a sztrájk állapotában dolgozó kollégák cseppet sem unalmas hétköznapjait.
Fenti megjegyzésem alatt azt értem például, amikor családsegítős kollégák 80-as (!) esetszámot "visznek".
Az alacsony bérek és a szakemberek különböző felcímkézéséből előállított mesterséges szembeállítás, mely a munkavégzés mindennapjait fertőzi a szolgálatoknál és a központokban éppúgy, mint a gyermekotthonokban dolgozó szociális vagy pedagógus felsőfokú végzettségű kollégák érthetetlenül eltérő egyenlőtlen bérezése. Vagy épp a szociális bentlakásos intézményekben güriző gondozók, akik bár komplexebb tevékenységet végeznek az egészségügyben működő kollégáikhoz képest, mégis bérük alatta marad kórházi szaktársaikénál. De végül említhetném a szociális ellátórendszerben tevékenykedő fenntartók eltérő állami finanszírozását, melyben az egyháziak hozzávetőlegesen másfélszer annyi támogatást kapnak (mint a világi civilek, vagy önkormányzatok) mert az állam automatikusan megtéríti a fenntartó által fizetendő részt is, de csak nekik, ami azt eredményezte, hogy munkavállalóként is jobb, (nem csak ellátottként,) ha az ember egyházi munkáltató kezei közé kerül, némi plusz juttatásért cserébe; önkormányzatiság vagy világi civil kurázsi ide vagy oda.



Mégis idén a szakma történetében először sikerült megszervezni egy sztrájkot még ha rövid és felemás is volt, a követeléseiről nem beszélve.

Mégis az ősz folyamán konferenciák sora foglalkozik a szociális munka különböző szakterületeinek sajátosságaival, a közösségi oldalakon kollégák forronganak, vitáznak, véleményt cserélnek, eleven a szakma.
Mégis a több sebből vérző szociális ágazatban, ki-ki hivatástudattal, hittel, elszántsággal, szakmai alázattal, de főként egyéni teljesítőképességének határait súrolva, sőt átlépve próbálja saját szakmai hitelét, saját hivatását védeni.
Észre sem vevén, hogy közben "szarból épít várat".

Ezek talán szakmánk haláltusájának utolsó rezdülései lennének?


Idén a 30. születésnapját ünneplő családsegítős szakág (kormányzati nevén családvédelem) úttörői voltak a rendszerváltás utáni szociális munka előfutárai hazánkban, mégis 30 év kellett ahhoz, hogy kormányülés elé keveredjen szakminisztérium hiányában a szakállamtitkárság javaslata: miszerint legyen fizetett pihenőnap minden év november 12. a hazai szociális munka napja. Hiába na a pénz is,(hiszen megvolt rá) ha politikai akarat és ez esetben még, elég lobbi és befolyás nem volt szakmánkban, benne a prominensekben éppúgy, mint a végeken dolgozó szociálisokban. Persze ha a vétó magától a kormányfőtől jön, akkor nehéz bármi befolyás párttagkönyv ide vagy oda.

Ugyanakkor idén is rendez a szakma kormány távoli fele mindjárt 2 szociális munka napot. Az egyik az egykoron szebb napokat megélt (állami pénzekből stafírozott) EXPO néven, míg a másik 4 évvel ezelőtt egy szakszervezet kezdeményezésére elindított (azóta másik szakszervezetek által továbbvitt) és a szakmában jelentékenyebbnek mondható szakmai szervezetekkel karöltve megrendezett Szociális Munka Napja Konferencia.
Mára mindkettő saját forrásból teremti meg azt a szakmai napot, ahol szociálisok együtt, egymásért egymással is vitatkozva vagy ellenérdekeltség okán egymás ellenére de elgondolkodhatnak szakmájuk helyzetén és tehetnek saját és szakmájuk jövőjéért.
Akárhogy is, felelősségünk emberemlékezet óta nem volt nagyobb, mint ezekben az időkben, amikor szakmánk helyzete ránk, a benne dolgozókra nézve is szégyenteljes.
Ideje a valódi szociális munkának!
Le kell küzdenünk a félelmet, a kiszolgáltatottságot, a közönyt és a tehetetlenséget!
Itt az ideje saját és egymás empowermentjének!
Nem kell mást csinálnunk, mint a ki nem fizetett többletmunkákra, a felesleges adminisztráció ránk nehezedő és az ügyfélkapcsolatok minőségét romboló tendenciáira és a legalacsonyabb nemzetgazdasági átlagbérre válaszul legalább 1 napra NEMET mondanunk, lemondanunk egy napi amúgy is alacsony bérünkről és SZTRÁJKBA kezdenünk!
Mivel fenyegetnének, torolnának meg, Minket, akik itt maradtunk utolsókként lapátolni a vizet egy süllyedő hajóról?
Kirúgnának?

Ki merne ilyet tenni?



kapcsolódó:

Konferencia facebook oldala