Törekedve gondoskodik az állam

 A szociális ágazatban dolgozók szélmalomszerű küzdelmet folytatnak. Küzdelmet folytatnak a létszámhiányból adódó túlterheltséggel. A túlterheltség fenntartásával a 15/1998. NM rendelet 1. mellékletében foglaltakat hagyják figyelmen kívül a fenntartók. A fenntartók a szociális szolgáltatások fenntartása érdekében a szakmai színvonalat csökkentik. A szakmai színvonalat csökkentik az ágazatban nem szakirányú végzettséggel dolgozók jelentékeny száma. Jelentékeny a száma a szakvégzettség nélkülieknek a szakmában. A szakmában szakirányú felsőfokú végzettség nélküli személyes gondoskodásra feljogosítottak anyagi elismerése ugyanannyi, mint a felsőfokú szakirányú végzettségűeké. A szakirányú végzettségűek eddig hiába követelték a pálya és pszichológiai alkalmassági vizsgálatokat a létszámhiány miatt ezeket visszautasította az állam. Az állam törekszik a szociális ellátórendszer klerikalizálására. A klerikalizálás eredményeként meghirdetésre került a: szociális munka helyett a személyes gondoskodás. A személyes gondoskodás az alapja a szociális intézmények és intézkedések rendszerének, miközben az egyén szociális biztonságáért elsősorban önmaga felelős. Felelős, mindenki saját maga, miközben a transznacionális vállalatok által támogatott politikai-gazdasági hatalommal rendelkezők indítanak háborúkat. Háborúkat indítanak, előidézve ezzel menekült-, humanitárius-, élelmiszer- és energiaválságot. A menekült-, humanitárius-, élelmiszer- és energiaválságot fokozza a fizetőeszköz értékének csökkenése (infláció). A fizetőeszköz értékének csökkenése és az előzőek jelentősen érintik a szociális biztonságot. A szociális biztonság az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában: minden személynek joga van saját maga és családja egészségének és jólétének biztosításához alkalmas életszínvonalhoz. Az életszínvonalhoz 2015 óta nem számol a Központi Statisztikai Hivatal minimumot. Minimumot az Alkotmánybíróság szerint az Alaptörvény a szociális biztonsághoz való jog kapcsán nem tartalmaz. Tartalmaz ugyanakkor az Alaptörvény XIX. cikkében szereplő „törekszik” kifejezést. „Törekszik” kifejezés azt deklarálja, hogy Magyarországon a szociális biztonság garantálása nem alanyi alapjog, hanem államcél. Az államcél, a gondoskodásra törekedés. A gondoskodásra törekedés eredménye a szociális ellátórendszer fenntartása. A szociális ellátórendszer fenntartását és működtetését az Alaptörvény követeli meg az államtól. Követeli meg az államtól anélkül, hogy bármely ellátás konkrét formájára és mértékére vonatkozóan bárki számára Alaptörvényben biztosított jogot keletkeztetne. Jogot keletkeztetne a 13. cikke révén a szociális és egészségügyi segítségre az Európai Szociális Karta. Az Európai Szociális Karta a magyar jogrend részévé a 1999. évi C. törvény elfogadásával vált. Elfogadásával vált a jogrendünk részévé, melyre Magyarország törekszik. Magyarország törekszik, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson.

 

felhasznált irodalom:
Szociális biztonsághoz való jog védelme a nemzetközi jogban

A szociális biztonsághoz való jog Magyarországon a rendszerváltozás óta eltelt időszakban

Lakhatási Minimum - szociális munkás munkacsoport javaslatai

 

Még 2021 októberében állított össze a munkacsoport egy 11 pontból álló javaslatcsomagot (ez egy nyersebb anyag) majd már 2022 elején a 6 főre duzzadó munkacsoport az alábbi javaslatokat dolgozta ki a Lakhatási Minimum (https://lakhatasiminimum.hu) 20. pontjában megfogalmazott szociális munka finanszírozásának növelése hátteréül:

"20. A lakhatással kapcsolatos eladósodás, a lakásvesztés megakadályozása, illetve a hajléktalanságból való kivezetés érdekében elengedhetetlen a szociális munka finanszírozásának növelése, a szociális szakma anyagi megbecsülésének megteremtése, a szociális szférában dolgozók szakmai fejlődésének biztosítása."

1. A probléma rövid leírása:

A családsegítő szolgálatoknál működő adósságkezelők és maguk a családsegítők is későn, vagy egyáltalán nem értesülnek a tartozásról akkor, amikor még ez kezelhető lenne. Mivel a lakásvesztés megelőzése a jogcím nélküliség megelőzésénél kezdődik ezért a jelzés a lakásszerződés hosszabbítás előtt is indokolt. 

Mit lehet ez ügyben tenni:

Lakhatási jelzőrendszer kialakítása, a gyermekvédelmi jelzőrendszerhez hasonlóan.

45-60 napot meghaladó adósság, illetve lakásszerződés-hosszabbítást megelőző 30. napon esedékes állapot esetén a lakhatási jelzőrendszer keretében az illetékes vagyonkezelő és/vagy közös képviselet, lakásügyi osztály jelzéssel él a területileg illetékes szociális intézmény felé adósságkezelés céljából. 

2. A probléma rövid leírása:

A szociális bérlakások és lakásügynökségi lakások bérlőit korábbi bizonytalan lakhatásuk és szegénységükből adódó nehézségeik sérülékenyebbé teszi más társadalmi csoportokhoz képest, ezért pszicho-szociális támogatásuk indokolt. 

Mit lehet ez ügyben tenni:

Lakhatási mentorhálózat kialakítása. Lakásügynökségi lakások, illetve szociális bérlakások esetében a sikeres pályázó/kérelmező legalább 1 szociális felsőfokú végzettségű szakembert is kapjon.

3. A probléma rövid leírása:

A lakásfenntartási támogatás visszavezetéséhez elengedhetetlen ennek az amúgy központilag, egységes összegnek a “svájci” indexálása. 

Mit lehet ez ügyben tenni:

Jogszabályban lefektetni a lakásfenntartási támogatás szabályozását a fentiek szerint.

4. A probléma rövid leírása:

Az önkormányzati bérlakások esetén a közös költség ún. különszolgáltatási díj néven kerül kiszámlázásra, melyet sok esetben települési szinten kiegészít egy ún. adminisztrációs díj, melyet a helyi vagyonkezelők számláznak “ügyintézés, postázás” címen még akkor is, ha digitálisan történik a számlabefizetés. Ezen két tételből (különszolgáltatási és adminisztrációs díj) összeálló összegek sok esetben a teljes lakásfenntartási költségek 30-60%-át teszik ki, jóval meghaladva a lakásbérleti díjak összegét. Az összegek mértéke a lakástv. rendelkezései alapján lokális szinten kerül megállapításra, így pedig nagy egyenlőtlenségek tapasztalhatóak ezen a téren. Ahogyan a tartalmában is különbségek tapasztalhatók, hiszen például a felújítási alap, vagy a tartalékképzés nem közvetlenül a lakhatással összefüggő költségelem, mégis sok esetben ráterhelik a bérlőre.

Mit lehet ez ügyben tenni:

Lakástörvényben szabályozott egységes tartalmú és mértékű/összegű különszolgáltatási díj meghatározása önkormányzati és egyéb szociális jellegű vagy lakásügynökségi (szociális, költségelvű, piaci) lakások esetében.

5. A probléma rövid leírása:

A szociális területen dolgozók teljeskörű bérrendezése, a szociális ellátórendszer a közfeladatot ellátó ágazatok között a legalacsonyabb átlagbérrel rendelkezik, ilyen feltételek mellett a szociális szakemberek pályán tartása és az új dolgozók belépése (szakember utánpótlás) problémás.

Mit lehet ez ügyben tenni:

Ágazati illetményrendszer rendezése. A bérek értéktartását meg kell oldani, (fenntartótól függetlenül) elengedhetetlen a bértábla éves indexálása (indexálás lehet több módon, mindenkori minimálbérhez vagy, mint az országgyűlési képviselők esetében a nemzetgazdasági átlagbérekhez). A végzettségek és a szakmai tapasztalat szerinti bértábla megtartása, melyben a szintlépéshez a fenntartótól függetlenül beszámításra kerüljön az ágazatban eltöltött munka- és jogviszony ideje. Jó mintaként az egészségügyi bérrendezés szolgálhat. A középfokú végzettségűek esetében egy az egyben kellene alkalmazni a szociális ágazatra, míg a mintegy 13500 főiskolai végzettségű szakember legalább a diplomás minimálbérrel és ehhez indexált bértáblával, míg, az egyetemi végzettségű szakemberek (2900 fő) pedig az orvosokhoz hasonló bérezésben javasoltak részesülni.

6. A probléma rövid leírása:

A szociális ágazat jelentős munkaerőhiánnyal küzd. Ráadásul a szakmai létszámirányszámok és a létszámminimum normák alapján az ágazatból a tavalyihoz képest is, jelenleg mintegy 11 ezer szakember hiányzik. A meglévő szociális ellátórendszer működtetése is akadozik, amivel az amúgy szociális szolgáltatást igénylők és arra jogosultak alkotmányos/emberi jogai sérülnek, életminőségük csökken.

Mit lehet ez ügyben tenni:

A bérrendezésen kívül ill. ezzel párhuzamosan a munkakörülmények javítása:

• szigorúan betartatni a 15/1998 NM rendelet 1. számú mellékletében foglaltak alapján a gyermekjóléti és gyermekvédelmi személyes gondoskodás formáinak szakmai létszám irányszámait és létszámminimum normáit (pl: minden 25 ellátott családra 1 fő családsegítő), 

• rekreációs szabadság (pl: 5 évente 6 hónap képzési fizetett szabadság),

• szociálisok 40 (40 év szociális ágazatban /állami, önkormányzati, egyházi, civil/ eltöltött jogviszony után nyugellátásra jogosult, ebbe a képzési idő is beleszámítandó),

• az ágazatban dolgozók egységes heti munkaideje a fokozott pszicho-szociális megterhelés miatt maximum 36 óra.

7. A probléma rövid leírása:

A települési önkormányzatoknál jelenleg piaci-közgazdasági alapon kezelik a közösségi lakásvagyont. A vagyonkezelés így indokolatlanul eltúlzott kizárólagossággal rendelkezik a területen, ami ellentmond a közösségi lakásvagyon szociálpolitikai funkcióinak. Piaci szempontok uralkodnak egy alapvetően közcélokat szolgáló szegmensben.

Mit lehet ez ügyben tenni: A települési lakásgazdálkodás elsősorban közösségi célzatú, így pedig népjóléti alapon történik a lakások bérbeadása. Ezért a közeljövőben vagyonkezelők helyett lakásügynökségekbe kell bevonni a közösségi- és a nem hasznosított magán-lakásvagyont. 

Szociális lakhatási divízió kialakítása. 

Benkő Fruzsina és László Johanna

2021-ben két szociális munkás végzettségű kolléganő név szerint Benkő Fruzsina és László Johanna kapott díjat a Szociális Munka Napja Konferencián.

Az alábbi két szöveg kíséretében történt a díjátadás.

Közvetlen és problémaorientált személyisége, valamint szakmai munkássága teszi Benkő Fruzsinát igazi nagybetűs SZOCIÁLIS MUNKÁSSÁ. Mint sokan kollégái közül, szinte gyerekként kezdett el önkénteskedni emberjogi szervezeteknél, majd ahogy meg volt írva, elvégezte a szociális munka szakot. Egyetemi gyakorlatait a családok átmeneti otthonában és gyerekotthonban töltötte, majd a képzés végén egy cigány kamasz fiúknak szóló klubban dolgozott 6 éven át.

Fruzsi egyedülálló története azonban itt indult meg igazán. Hiszen látva a körülöttünk lévő társadalmi kihívásokat, az intézményi megoldások elégtelenségét, valamint a magára hagyott kisközösségek tehetetlenségét, nem volt rest másodmagával 2014-ben elindítani az InDaHouse programot, amely munkájával először a Szociális Innováció Alapítvány keretein belül, majd önállóan segítette az encsi kistérség gyermekeinek fejlesztését, családjaik mobilizálását.

Teszi mindezt immár 4 településen, 200 önkéntessel és 12 alkalmazottal, több, mint 200 gyereket elérve. 

 

 

A szervezet fejlődése és növekedése ellenére, Fruzsi továbbra is ott van mindenütt: toboroz és gyermekeket tanít, segíti a hátrányos helyzetű családokat mindennapi problémáik megoldásában, előadásokat tart és módszertani útmutatókat gyárt, vagy éppen támogatók ajtaján kopogtat, a hosszú távú és kiszámítható segítségnyújtás reményében. Ott van a gyermekek szívében, mindenben támogatja munkatársait és a szervezet önkénteseit, de ott van az építkezéseken is: ás, épít, falakat állít.

Nem csak rámutat a társadalmi problémákra, nem pusztán felhívja a döntéshozók figyelmét, hanem mindennapi küzdelmével és kézzel fogható eredményeivel inspirációt jelent számunka: mintát, mint szociális szakemberek, valamint követendő példát, mint borsodi lakos a perei vagy a hernádszentendrási emberek számár.

Szervezete és munkája már sok-sok díjat kapott, díjunkkal had ismerjük az embert, aki a elkötelezettségével és szűnni nem akaró szakmai elhivatottságával az egész mögött áll. Köszönjük Neked Fruzsi!

 

Idei díjazottunk, aki a szociális szakma érdekképviseletéért díjat kapja saját munkáinak egyik legfontosabb tapasztalatát a közösségek erejébe és a szolidaritásba vetett hitben látja.

Kollégái, erősségei között kiemelik a stratégiai gondolkodást, a szociális érzékenységet, a kiváló kommunikációs és szervezőkészséget is.

 

2010-ben végzett az ELTE Társadalomtudományi Kar egyetemi szintű szociális munkás szakán.

Kortárssegítője volt a javítóintézeti nevelésüket letöltő fiataloknak, majd a Kompánia Alapítványnál már csoportfacilitátor. Eközben az azóta megszűnt Szociális Munka Szakmai Közéleti lapjának a HÁLÓ-nak is a szerkesztője. 5 éven át a Budapesti Szociális Forrásközpont szociális munkása és mentora. De itt a projekttervezés és – asszisztencia mellett a képzésfejlesztésbe is releváns szakmai tapasztalatokra tesz szert. 2012 és 2018 között oktató az ELTE Társadalomtudományi Karán, ahol jellemzően szociális munkás tárgyakat tanít. 2014-től a Magyar és az Európai Szegénységellenes Hálózatban hazai és nemzetközi együttműködések kialakításáért felelős lobbista, kampányokat megvalósító programvezető. Közösségszervezői ismereteket többek között a chicagói illetőségű Együttműködés a Fedél Nélküliekért szervezetnél szerez, melyet mind a mai napig hasznosít és a gyakorlatban is alkalmaz.

Az Új Szemlélet szociális szakmai műhely és akciócsoport valamint a Kontúr Közhasznú Egyesület alapító tagja. 2016-ban számos önkéntes, aktivista, szociális munkás és más szociális szakember társaságában megalakítója a Méltó Megélhetés Munkacsoportnak, ami a családi pótlék összegének megduplázását tűzte zászlajára. Ezzel ő volt az egyik első szervező, aki ügyalapú közösségszervezéssel egy országos ügyön kezdett el dolgozni. Az 5 éves kampány eredményeként a családi pótlék összegének duplázása és értékállóvá tétele bekerült az ellenzéki pártok programjába is.

Az informális Méltó Megélhetés Munkacsoport működtetését 2018-ban a teljesen megújuló Esély Labor Egyesület vette át, őt pedig az Egyesület megválasztotta elnöknek és ugyan 2021-ben úgy döntött nem hosszabbítja meg elnöki mandátumát, továbbra is az Egyesület aktív tagja, a munkacsoport egyik közösségszervezője.

2020-tól a Habitat for Humanity Magyarország Alapítvány settlemet jellegű városrehabilitációs szociális munkát végző szociális munkása. A Méltó Megélhetés Munkacsoport a Covid-19 pandémia alatt kezdett el, az ágazati szakszervezetekkel együttműködve, a szociális munkások megbecsülésén dolgozni. Egy nyílt levélben kérték a döntéshozókat, hogy vegyék előre a szociális munkásokat az oltási listán.

Mivel egyértelművé vált, hogy a szociális munkásokat és szociális szakembereket továbbra sem ismerik el, a szélesebb társadalom nem tudja mivel foglalkoznak a szociális munkások 2021 második felétől egy szociális munkásokat bemutató láthatósági kampány szervezésébe kezdett a munkacsoport, melyre egy minipályázattal és egy közösségi adománygyűjtéssel biztosítatta az Esély Labor Egyesület a forrást. A gyűjtés során követként képviselte az ügyet, majd a kampány egyik szervezőjeként, itthon elsőként teljes mértékben közösségi részvételi folyamaton alapuló, szociális munkások bevonásával, a ma levetített spotfilm megalkotásában is aktívan részt vett.

Idei díjazottunk László Johanna szociális munkás.